Épületszerkezetek II. [antikvár]

SZAKIPARI MUNKÁK ÉS SZERKEZETEK A szakipari munkák a teherhordó és térelhatároló szerkezeteket egészítik ki, és ezzel teszik alkalmassá az épületet a rendeltetésszerű használatra. A szakipari munkák szerteágazók, elvégzésükhöz különleges félkészültiségü szakmunkások szükségesek. A következő fejezetekben az alábbi szakipari munkákkal és szerkezeteldtel foglalkozunk: a) A víz elleni védelem szerkezetei. Ide tartoznak a vízszigetelő, tetőfedő éS bádogosmunkák. b) Nyílászáró szerkezetek. Az épületasztalos és szegezőlakatos, az ^üleüakatos munkák, az dőre-gyártott vasbeton nyílászáró szerkezetek, valamint a redőnyös, az épületüveges és üvegbetonmunkák. c) Burkoló-, felületképzö és díszitöniuhkák. Ezek keretében az épületburkoló, szobafestő és mázolómunkák, valamint a műkő- és kőfaragómunkák. 1. a vizelleni védelem szerkezetei Az épitési munkák szerkezeteinek tárgyalásánál már említettük, hogy a víz behatolása az épületbe, a szerkezetekbe káros. A víz az építőanyag likacsaiba felszívódik, a fagy hatására kitágul és az anyagot szétroncsolja. Ezzel az ^ítőanyagok szilárdságát, tartósságát és ^éb megkívánt tUr lajdonságait is rontja. A szerkezetekbe fel^vódott nedvesség gátolja az épület rendeltetésszerű használatát. Az egészségre káros és az épületben elhelyezett, nedvességre érzékeny anyagot is megtámadja. A víz három módon juthat az épületbe: a) a talajban levő víz a talajba épített vagy ahhoz csatlakozó szerkezeteken keresztül; b) a csapadékvíz a tetőn vagy a határoló falakon keresztül; c) az üzemi vagy használati víz az épület belsejében a falakon, födémeken keresztül, Káros lehet még a levegő nedvességtartalmából lehűlés következtében kicsapódó pára, illetve az épület tökéletlen kiszáradása esetén az d nem párolgott építési víz. A víz behatolását a védelmet igénylő szerkezetek külső oldalán vízhatlan vagy csak csekély vizet áteresztő utzzórö réteg beépítésével akadályoz meg. A páralecsapódás ellen hőszigetdék-sel, fűtéssel és szellőzésifel védekezünk. Az építési vizet az épület kiszárításával távoUtjuk el. Vízhatlan szigetelést, a teljes szárazságot igénylő helyiségek határoló szerkezeteinek védehnére alkalmazunk. Ilyenek a rendszeres emberi tartózkodásra és a víz hatására érzékeny anyagok tárolására szolgáló helyiségek. Ví^aÜaií szigetelések a talajvíz vagy csapadékvíz elleni ragasztott szigeteilések és a bádogos-szerkezetek. Vízzáró szigetelést viszonylagos szárazságot igénylő heljöségek határoló szerkezetein alkalmazunk. Ezek a helyiségek emberi tartózkodásra vagy nedvességre érzékeny anyagok tárcdására nem alkalmasak. Vízzáró szigetelek a cementszigeteilé-sek, valamint a kemény tetőfedések (cserép, pala stb.). A vízszigeteléseket helyettesítik vagy kiegészítik a víztelenítések és a falszárítások. 1. vízszigetelő munkak A vízszigetelő munkák szerkezeteit-két csoportban tárgyaljuk: a) vízhatlan ragasztott és mázas vízszigetelések, b) vízzáró cementszigetelések. Foglalkozuiüc továbbá a vízteleníti és falszárítás megoldásaival is. Ragasztott és mázas vízszigetelések A vízhalüan ragasztott szigeteléseket vízhatlan anyaggal telített lemezekből készítik, amelyeket rétegekben, vízhatlan anyaggal egymásra ragasztva hordanak fél a védendő vagy a sagetelést védő szerkezetre. A mázas vízszigetelések vízhatlan bitumenrétegből állnak, amelyei a védendő felületre hordanak fél. Vízhatlan szigetelésit talaj-, csapadék- vagy használati, illetve üzemi víz ellen egyaránt alkalmazunk. A szdgeitelőrétegeket csak sölárd, sima felületű és száraz aljazatra szabad ragaszitani, illetve 3