Építőipari szakrajz [antikvár]

1. Bevezetés Az építőipari szalur^z tanulásánali jelentősége Mint az a történelmi tanulmányokból már ismert, az ősember is ábrázolta környezetét. Az emberiség történetével egyidős a gondolatok rajzban történő kifejezése. A legrégibb rajzi ábrázolások mintegy 30-35 000 évesek. Az emberiség gondolkodásának fejlődésével együtt járt a gondolatok rajzban való kifejezése. Kezdetben az ábrázolások rendkívül egyszerűek voltak. A teclmika fejlődése megkövetelte a rajz alkalmazását a műszaki életben is. A több ezer éves, még ma is látliató épületekről nehezen tudjuk elképzelni azt, hogy tervek nélkül épültek meg. A részletgazdag, bonyolult épületek megépítését, szerkezeteinek pontos illeszkedését csak tervek-rajzok segítségével lehet elképzelni. Vitruvius római építész, aki az időszámításunk kezdete körül élt és tevékenykedett, könyvében már a maihoz hasonló módon ábrázolja az épületeket. A későbbiek során az ábrázolás különböző területei ís kifejlődtek. Ilyen például az ábrázoló geometria, a perspektíva és a műszaki rajz. Az embereket egész életük során épített környezet veszi körül. Kezdetben a tervező és a kivitelező személye azonos volt. Az építő elképzelte, megtervezte az épületet és fel is építette. Később a tervező és a kivitelező személye különvált. Az építés menete egyre strukturáltabb lett. Ma már az épített környezetet az építőípar különböző területein dolgozó szakemberek közös munkájával hozzák létre. A szakemberek különböző csoportjai tevékenységük alapján különülnek el. A csoportok között az összehangolt munkát a műszaki dokumentációk rendszere teszi lehetővé. Az építmények előállításában alkotó módon vesznek részt a technikusok és a szakmunkások. Az építőipari szak- mák művelésének elengedhetetlen feltétele, hogy a tervezők által elkészített terveket az építőiparban dolgozó szakemberek értelmezni tudják. Ezt a rajzolvasási ismeretük teszi lehetővé. A rajzok alapján tudják a munka menetét, egymásra épülését ütemezni és végrehajtani. Ahhoz, hogy a technikusok és a szakmunkások a terveket ugyanúgy értelmezzék, meg kell tanulniuk a rajzi ábrázolás szabályait. A rajzolvasás technikájának ismeretéhez el kell sajátítani a rajzolvasás, a szerkesztés és a vázolás technikáját. A rajzoivasáshoz megfelelő térszemlélet is szükséges. A rajz tehát gondolataink műszaki kifejezőeszköze. A rajzi ábrázolások megértését segítík a szabványos rajzi jelölések. A rajzi szabványok olyanok, mint az ábécé li)etűi. A szabványok ismerete lehetővé teszi, hogy a tervező elképzeléseit továbbítsa a rajzot értő szakember számára, ezáltal a rajzolt „szöveg" olvashatóvá és érthetővé válik. Éppen úgy, mint az írást és az olvasást, a rajzolvasást és a rajzkészítést is elsajátíthatja mindenki, ha elegendő szorgalommal és kitartással bír. A jó szakembert az is jellemzi, hogy gondolatait képes mások számára érthető módon kifejezni. Könyvünkben nem épületszerkezeti ismereteket kívántunk adni. E könyvet mind a szakmunkásképzés, mind a szakközépiskolai és a technikusképzés szakrajzoktatásához készítettük. Egyben ajánljuk a szakmunkástanulóknak, hogy a kötelezően elsajátítandó tananyagon kívül tekintsék át a könyv azon részeit is, amelyekben megismerhetik szakmájuk kapcsolódását az építési folyamatokhoz. A műszaki ember sajátos nyelvének, a rajznak az elsajátításához és magas színtű műveléséhez sok sikert és eredményes munkát kívánnak a szerzők, a bírálók és a kiadó