Géptan II/2. [antikvár]

Részlet a könyvből: "A) TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A belsőégésű motorokkal folytatott próbálkozásokról már a XVII. század végéről több feljegyzés tanúskodik. A mai értelemben vett motorok, amelyeknél a hengerben történik a tüzelőanyag elégetése, a XIX. század második felében kezdtek elterjedni, amikor a városokban általánossá vált a gázvilágítás, és így az alkalmas tüzelőanyag rendelkezésre állt. A belsőégésű gépekben ugyanis, melyekben a tüzelőanyag elégetése magában a munkahengerben történik, csak szilárd maradékot nem hagyó tüzelőanyagot lehet elégetni. Ez a múlt században csak a gáz lehetett, mivel a folyékony ásványi tüzelőanyagok még nem voltak ismeretesek. Az első használható gázmotort 1860-ban Lenoir francia mechanikus készítette. Hajtására világítógázt használt. A kettős elrendezésű, mindkét végén zárt hengerű, kettős működésű keresztfejes, síktolattyús, vízhűtésű és villamos szikragyújtással működő motor igen gyorsan elterjedt."