Digitális rendszertechnika [antikvár]

BEVEZETES Mint ismeretes, a fizikai munka gépesítésének nagyjából a XIX. századra tehető óriási fejlődése igen jelentős társadalmi és gazdasági változásokkal együtt zajlott le és máig sem tekinthetjük befejezett folyamatnak. Az alkalmazott tudományok és a termelőerők fejlődése századunk közepére olyan magas szintet ért el, amely szükségessé tette egyre bonyolultabb automaták szerkesztését. Feltétlenül szükséges volt, hogy ezek az automaták képesek legyenek bizonyos számítási feladatok, valamint logikai funkciók végrehajtására. Ez a technikai szükségszerűség vezetett arra, hogy a legkülönbözőbb tudományágak képviselői foglalkozni kezdtek az automatikában végbemenő folyamatok tudományos vizsgálatával. Uj tudományág született, melyet összefoglaló néven kibernetikának neveztek el. Sz.L. Szoboljev és A. A. Ljapunov szerint "A kibernetika az információ továbbításának, feldolgozásának, és tárolásának tudománya. " Nagyjából ugyanezzel a témával foglalkoznak még a következő tudományágak: az Információ elmélet és az Automaták elmélete. Ezeken a területeken alapvető eredményeket értek el N. Wiener, Neumann János, C.E. Shannon, W.E. Sesztakov, M.A. Govrilov, A.J. Hincsin, A.M. Turing és mások. Az információ feldolgozás egy igen nagy területét ölelik fel a diszkrét - számjegyes információt feldolgozó gépek, amelyeket digitális számológépeknek ill. automatáknak nevezünk. E gépek felépítésének egyik sajátos jellemzője az, hogy aránylag kevés fajta alapegységből épülnek fel, de a kész gép igen sok ilyen egységet tartalmaz. A gépek konstrukciós problémái közül tehát aránylag kis munkát jelent az alapegységek készletének tervezése. Jóval nagyobb és egészen más fajta munka a gép rendszerének tervezése. A digitális számológépek ill. automaták logikai rendszerének tervezésével foglalkozik a digitális rendszertechnika. A Budapesti Műszaki Egyetem 1963-ban bevezetett oktatási reformjának keretében tervbe vették, hogy a Műszer és Méréstechnika szakos villamosmérnök hallgatók részére a VIII. félévben digitális rendszertechnikát is oktatni fogunk. Ezt a digitális műszereknek az utóbbi évtizedben tapasztalható nagy mérvű előretörése teszi szükségessé. A Digitális rendszertechnika c. tárgy célkitűzése az, hogy a hallgatókat megismertesse elektronikus digitális rendszerek logikai tervezésének alapjaival. Az első fejezet az információ fogalmával, mennyiségi jellemzőivel, és kódolásának kérdéseivel, valamint a feldolgozás folyamán leggyakrabban előforduló problémákkal foglalkozik. A 2. -4. fejezet az un. logikai algebra alapjait, a logikai függvények - 3 -