Cellulóz- és papírvizsgálati módszerek [antikvár]

E LÖSZO Hazánk papíripara a felszabadulás óta hatalmasat fejlődött, pajnrtermelésünk mennyiségileg jelentősen megnőtt és üzemeink megkezdték a fa- és szalmacellulóz gyártását. Ezzel egyidejűleg a Műszaki Egyetemen a papíripari mérnökképzés megindítása a papíriparban foglalkoztatott műszaki káderek számának növekedését tette lehetővé. Az ipar gyors fejlődésével azonban a szakirodalom eddig még nem tudott léjíést tartani, bár a követelmények egyre sürgetőbbé váltak annál is inkább, mert a minőség fejlődése a termelés mennyiségi fokozódásához képest elmuradt. Az é téren előttünk álló feladatok, amelyek fontossága most még nagyobb mértékben megnőtt, fokozottan időszerűvé teszik ennek a könyvnek a megjelenését. Ez a mű amellett, hogy biztos alapot ad a minőségellenőrző osztályok, a papír- és cellulózipar különböző területein dolgozó mérnökök, technikusok kezébe, egyszersmind lehetővé teszi a papírt és a cellulózt feldolgozó iparágak dolgozói részére is, mint pl. a nyomda-, papírfeldolgozó- villamosipar stb., hogy a szállított papírok szabványos előírásain túlmenően a vizsgálatok alapjait és összefüggéseit is megértsék. Alkalmas a könyv egyúttal a technikumok részére, sőt kisebb kiegészítésekkel egyetemi tankönyvül is. A papírvizsgálatnak hazánkban igen komoly hagyományai vannak. Rejtő Sándor, az anyagvizsgálat terén nemzetközileg elismert nagynevű műegyetemi tanárunk még a századforduló előtt újszerű, bár a fejlődés során ma már túlhaladott szakítógépet szerkesztett és ezt olyan értékes elméleti fejtegetésekkel alapozta meg, amelyek a papír szilárdsági vizsgálatainál ma is irányt mutatnak. A tartósság és a jóság fogalmát az egész világirodalomban elsőnek vezette be 1896-ban „Az elméleti mechanikai technológia néhány alaptétele", majd 1907-ben ,,A papiros tartósságának megállapítása" c. műveiben. Közel félévszázados hosszú szünet után most népi demokráciánk adta meg ismét a lehetőségét annak, hogy a cellulóz- és papírvizsgálatok azóta jelentősen megnövekedett területéről már a legújabb eredményeket és legkorszerűbb módszereket magában foglaló munka ismét megjelenhessen. A szerzők a mű megindításánál figyelemmel voltak arra, hogy a mai legkorszerűbb es a hazai szabványokban, illetve szabványtervezetekben is szerejylő vizsgálati módszereken kívül ismertessék a többi fontos vizsgálati módszereket is. mint pl. többek között a feltárási foknál, a lignin meghatározásánál, a hajtogatási szilárdságnál vagy az enyvezési fok mérésénél. A leírt vizsgálatok, főként a kémiaiak, valamint a különleges készülékeket nem igénylő mechanikaiak és fizikaiak, úgyszólván valamennyien az iparban vagy a Papír- és Nyomdaipari Kutató Intézetben kipróbált, illetőleg alkalmazott, jól bevált módszerek. A könyv meghatározott terjedelme nem tette lehetővé az elméleti vonatkozások részletesebb kifejtését, de a legfontosabb összefüggések megtalálhatók benne. 1* fi