Bevezetés a tartószerkezetek tervezésébe [antikvár]

Bevezetés a tartószerkezetek tervezésébe Apám. Kollár Lajos (1926-2004) emlékének. Előszó A jegyzet építészmérnök- és építőmérnök-hallgatóknak szól, akik a tárgy keretében ismerkednek meg a tartószerkezetek statikai viselkedésével. Előtanulmányként a középiskolai (és általános iskolai) fizika- és matematika-tananyag ismerete szükséges: alapvető statikai és dinamikai ismeretek, az erő, a nyomás, a hőtágulás, a nyúlás és a feszültség fogalma, az egyensúly feltétele, a szögfiiggvények, az egyenletek felírása és rendezése. Azt javasoljuk a hallgatóknak, hogy a középiskolai ismereteiket pl. a [15] példatárban található feladatok megoldásával fiissítsék fel. A középiskolában már tanult fontosabb fogalmakat - az érthetőség kedvéért - át fogjuk ismételni. A tárgy célja, hogy általános eligazodást adjon az építmények statikai viselkedéséről és a modellezés lépéseiről, a számítás lehetséges módjairól, a tartószerkezet tönkremeneteli lehetőségiről és a szerkezetválasztás legfontosabb szempontjairól. A fenti témakör-felsorolás olyan általános, hogy akár egy sok-féléves tantárgy tematikája is lehetne, mégis tárgyalható egyetlen félévben. Ennek természetesen ára van: csak nagyon speciális tartószerkezetekkel foglalkozik: kéttámaszú-, kéttámaszú konzolos- és konzoltartókkal; az egyensúlyt csak síkban tárgyalja és alig foglalkozik statikailag határozatian tartószerkezetekkel. A cél alapvetően a tartószerkezet-tervezésben fontos jelenségek megértése, ezért gyakran az általános (matematikailag és mechanikailag precíz) tárgyalásmód helyett azt az utat választjuk, hogy egyszerű példákon mutatunk be fontos jelenségeket. Az általános tárgyalásmód a későbbi félévekben tanított tantárgyak (statika, szilárdságtan, dinamika, acél- és vasbetonszerkezetek) feladata. A tananyag elsajátítását számos valós szerkezet elemzése, harminchat kidolgozott számpélda és több mint ötven gyakorló feladat segíti. A jegyzet célkitűzése sok szempontból megegyezik a Kollár Lajos által szerkesztett „Mémöki építmények és szerkezetek tervezése" című könyvével, sok esetben támaszkodunk is ennek a könyvnek az anyagára. A két mű oktatásban való felhasználása mégis alapvetően eltér: jelen jegyzetet a statika, szilárdságtan (tartószerkezet-tervezés) bevezető tantárgyához lehet használni. Kollár Lajos könyve pedig az alapvető statikai, szilárdságtani és anyagismeretek elsajátítása után használható, mint egy összefoglaló, szintetizáló mű. A jegyzet összeállításához, a magyarázatok kiegészítéséhez, a sajtóhibák kiszűréséhez, a gyakorló feladatok összeállításához számos hasznos észrevételt kaptam a tárgy oktatásában résztvevő kollégáimtól Salát Gézától, Hegyi Dezsőtől, Kulcsár Bélától és Csuka Bernáttól. Dulácska Endre a gyakorló mérnök szempontjait figyelembevevő módosítási javaslatokat adott, Gáspár Zsolt pedig számos, részletekbe menő észrevételt tett, amelyek elsősorban a tisztább fogalomalkotásban segítettek. Bojtár Imre több történeti érdekességre hívta fel a figyelmemet. Springer György számos megjegyzése elsősorban az érthetőséget javította, a magyarázatokat tette világosabbá, pontosabbá. Közreműködésüket ezúton is köszönöm. A szerző