Beton- és vasbetonszerkezetek diagnosztikája I. [antikvár]

ELOSZO Hazánkban kb. 500 000 panelos lakás épült. A betonanyagú blokkos, öntöttfalas és kiselemes lakások száma kb. ennyire tehető. Az ipari épületek nagyobb része, mezőgazdasági épületek jelentős része, a középületek növekvő része vasbeton szerkezet. A közúti vasbeton hidak száma 1997-ben 5887, kb. 1 millió m^ felületű. A vasúti beton és vasbeton hidak száma 1990-ben 10735. Ebből csőáteresz 3887, boltozott híd 1116, sín- és tartóbetétes teknőhíd 2481, vasbeton teknő-, lemez- és szegélybordás híd 1601, vasbeton kerethíd 1653. A vízépítési szerkezetek (csövek, víztornyok, medencék, duzzasztók) többségükben vasbeton szerkezetek. Mindez együttvéve óriási nemzeti vagyont képez. Míg századunk közepéig joggal hihettük azt, hogy a vasbeton örök életű, az ember által okozott környezeti hatások (utak téli sózása, levegő szermyeződései, ipari szemiyeződések) eredményeként egyre nagyobb jelentősége van az építmények állaga megóvásának, ezen belül a diagnosztikának. Sok vasbeton építményre tekintettel igen sokan végeznek diagnosztikai vizsgálatokat. A vizsgálat eszközeiben nagy a fejlődés. Ezt nem mindig követte a szakismeret fejlődése. Gondoljunk csak arra, hogy egyre szaporodnak a kémiai jellegű vizsgálatok. E téren legalálÁ) annyi kémiai, elektrokémiai ismeretre van szüksége a diagnosztikát irányító, illetve végző építő- és építészmérnöknek, hogy a vegyésznek a feladatot meg tudja adni. Ezzel a könyvvel nekik szeretnénk segítséget nyújtani, hogy a vizsgálatokat lehetőleg egyformán végezzék és a mérési eredményekből egyforma következtetéseket vonjanak le. Örvendetes, hogy a BME Építőmérnöki és Építészmérnöki Karán és a győri Széchenyi István Főiskolán folyik már a Diagnosztika oktatása. E hallgatóknak könyvünk tankönyve lesz. Megköszönjük Csordás Csabának az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság igazgatójának és Tombor Sándornak az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság műszaki igazgatójának, Somonyi Lászlónak az "Építés Fejlődéséért" Alapítvány elnökének és mindazoknak, akik e könyv megjelentetését lehetővé tették. Végül megköszönjük Gulyás Péternek a szerkesztési munka számítógépi segítését. Budapest, 1997. február A szerkesztők