Az órák szerkezettana [antikvár]

ELŐSZÓ. Amikor szakkönyvem megírására elhatároztam magam, azon oél lebegett előttem, hogy munkámmal tanítványaim tanulását megkönnyítsem, őket a diktálás utáni jegyzetkészítéstől megkíméljem és talán az, hogy ezzel jobb eredményeket fognak elérni. Arra törekedtem, hogy necsak a négy középosztályt végzett tanulóimat, hanem a magasabb előképzettséggel bíró ifjú órásnemzedék igényeit is kielégítse könyvem. Levezettem a gyakorlatban szükséges képleteket s amelyik olvasómnak elég mathematikai és meöhani-kai előképzettsége van, az lépésről-lépésre követheti a gondolatmenetemet, de elemi számtani tudással is ered menyesen használható. Az órás ne törődjék a levezetésekkel, ihanem csak a végképletek alkalmazásával, — ahol egy pár szorzással és osztással már eredményt kap — végezze számításait. Könyvem megírásához felhasználtam mindazon tanulmányaimat, amelyeket talán az összes német és francia szakkönyvekből meríthettem, felhasználtam különösen Hubuck tanárnak, — akit ón a legnagyobib szaktekintélynek ismerek az órásipar terén — Furtwan-genben tartott előadásait, ezekhez hozzáadtam iharminc éven át e szakmáiban szerzett taipasztalataimat s így szeretette] a tárgy iránt írtam meg kis könyvemet. Nagy nehézségekkel küzdöttünk, amíg könyvünk a k. olvasó kezéhez- jutott, a nyomdák nem rendelkeznek kellő mennyiségben a technikai könyvekhez szükséges