Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
Az egyre bonyolultabb folyamatokat alkalmazó vegyi- és energiaipar gazdaságos termelésével szemben támasztott igényeket csak korszerű, az adott technológiai célnak leginkább megfelelő, az ember és környezete biztonságát messzemenően garantáló berendezésekkel lehet kielégíteni.
A korszerű vegyipari üzemek, a hő- és villamosenergiatermelő egységek és más egyéb ipari technológiai rendszerek fejlődése az utóbbi évtizedekben rendkívüli módon felgyorsult, üzembiztonságuk megnőtt. A tudományos kutatások eredményei és az ipar technológiai lehetőségei teremthették meg a feltételeit az atomenergia békés célú felhasználásának is.
A nukleáris erőművek ma a legkorszerűbb energiaátalakító és termelő rendszerek közé tartoznak. Gazdaságosságukat a hagyományos erőművekét közel 1,5-2,5-szeresen felülmúló beruházási költségük sem teszi kétségessé, mivel bizonyított, hogy üzemköltségük közel azonos, esetleg alacsonyabb a szenet, földgázt vagy fűtőolajat elégető erőművekénél.
Bármely korszerűek is azonban az adott rendszerek, a magasfokú automatizáltság és a védelmi berendezések megbízható volta mellett sem hagyható ki a legfontosabb, az ember szerepe. Nem elhanyagolható tényező a berendezések üzembiztonsága szempontjából az üzemeltető személyzet felelőssége, hozzáértése. A különféle célt szolgáló, legkülönbözőbb töltetű, nyomással terhelt berendezések és csővezetéki rendszerek szakszerű kezelése csak a bennük lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok ismeretében képzelhető el.
A megkívánt technológiai folyamat irányítása és biztonságos kézbentartása azonban nem lehetséges a folyamat megvalósításához szükséges rendszer, illetve berendezéseinek ismerete nélkül. A kezelt berendezések szerkezeti kialakításának, a technológiai folyamatban elfoglalt helyének és szerepének ismerete mellett a kezelőnek tisztában kell lennie a kapcsolódó védelmi berendezésekkel, azok működésével, a lehetséges