Bővebb ismertető
Részlet:
1. AZ IPARI VASFAJTÁK OSZTÁLYOZÁSA
Gyakorlati ipari, vagy technikai vasfajtán nagyüzemi eljárásokkal termelt és nagy mennyiségben felhasznált, vasban gazdag fémtermészetü anyagokat értünk. Ezek a vasfajták legnagyobbrészt vasötvözetek, vastartalmuk mindig meghaladja a 60%-ot, többnyire azonban a 90%-ot is. Van egy-két üzemszerüen termelt szinvasfajta is; ezek csak különleges célra szolgálnak, de szintén ipari vasfajtának számítanak.
Ipari vasfajtának, de áltaj.4baja,vasötvözetnek, tehát akár acélnak, akár nyersvasnak csak olyan fémes állapotú anyagot nevezhetünlc, amelynek Fe a fő-alkötiSflszé. HelytéTen teFát acélnak nevezni a 10-25% vasat is tartalmazó tűzálló Ní-Cr-ötvözeteket, vagy pedig a vastól egészen mentes, ill. vasát csak jelentéktelen mennyiségben tartalmazó szerszámanyagokat. Nem acél tehát a Co-Cr-W-Fe-C-ötvözetnek tekintendő stellit, vagy a kevés Co-tal megkötött wolframkarbidból álló Widia.
Az ipari vasfajtákban található ötvözőelemek egy része a kohósitás folyamán nem szándékosan, sőt szándékunk ellenére kerül beléjük, vagy marad bennük vissza. Ezeket az elemeket úgyszólván minden gyakorlati vasfajtában megtaláljuk. Ilyenek a C, Mn, Si, S, P, O^, N^. Az ötvözőelemek másik csoportját
szándékosan juttatjuk a vasötvözetekbe, azok egyik, vagy másik tulajdonságának biztosítása, szabályozása végett. Ilyenek a Ni, Cr, W, V, Mo, A1 stb. Némely ötvözőelem, pl. a Mn, vagy Sí, majdnem minden acélfajtában megtalálható ugyan, akkor is, ha nem kívánjuk a jelenlétüket, sokszor azonban szándékosan is adagoljuk őket. A legfontosabb ötvözőelem, a C, szintén nem szándékosan kerül az ipari vasfajtákba, csupán a mennyiségét szabályozzuk a célunknak megfelelően.
Azjpari vasfajtákat többféle szempontból osztályozhatjuk. Legfontosabb a kovácsolható vas és a nem kovácsolható vas megkülönböztetése. Ez a két vas-fÜte-ioieg C-tartalniaban tér el egymástól; a közöttük vonható elválasztó határ meglwzelitően egybeesik a ^-vas legnagyobb C-oldóképességével, 2%-kár(az egyensúlyi diagramm E pontjával). A 2%-nál kisebb C-tartalmu vasötvözetek m^gfel^^^n nagy hőmérsékleten képlékenyek, kovácsolható, ill. hengerelhetők; ezeket acélnak nevezzük. A 2%-ot meghaladó C-tartafmu vasötvözetek legtöbbje nem, vagy csak kevéssé kovácsolható, ezeket tehát csak öntéssel lehet feldolgozni. Az ilyen vasfajtákat nyersvas néven foglaljuk egybe.
Az acél és nyersvas határát azonban nem szabad általános érvényűnek tekintenünk. A kovácsolhatóság határa ugyanis csak megközelitően esik egybe a 2% C-tartalommal, mert hiszen az alakithatóság a C-tartalom növekedésével csak fokozatosan csökken. Az 1, 8% C-tartalmu ötvözet kovácsolása, liengerlése alig
- 3 -