A szénbányászat és a bányászélet Nógrád megyében 1861-1962 [antikvár]

Nógrád megye az országos méreteket messze felülmúló gyors ipari fejlődését a XIX. század közepén meginduló szénbányászatának köszönhette. A szénbányászat kialakulását a XVIII. század végén bekövetkezett "energiaválság" idézte elő. Iparról az akkori Magyarországon a mai értelemben még alig, gyáriparról pedig egyáltalán nem beszélhetünk. Az ércbányák, az ércolvasztó kohók faanyagszükséglete, valamint a figyelmet érdemlő üveggyártás megritkította az erdőket. A megoldást a szén felhasználása jelentette. Ez a rosszul égő, büdös, iparosok által visszautasított szén sem volt jobb, mint a fa, csak kényszerűségből fanyalodtak rá. 1786-ban megyénkben Nógrádverőcén tárták fel Magyarország második kőszénbányáját. (Carl Nützen Edler von und zu Sanlerspiel 1771-ben kezdte meg a rendszeres bányászatot.) A XVIII. században azonban már a Salgótarján környéki szenet is ismerték. A múlt század közepéig a felszíni szénkibúvások mentén kezdetleges táróbányászkodás folyt. A szenet fatengelyes kocsikon szállították a fogyasztókhoz, így az egri gőzmalomba, Poroszlóra és Pestre, a gőzhajózás számára.