A szén és petróleum multja és jövője [antikvár]

Részlet a könyvből: Az anyag és az ember. Az emberiség művelődésének történetében döntő fontosságúak azok a természeti nyersanyagok, amelyeket az ember - fölismerve hasznosíthatóságukat - alkalmazásba vett. A fölismeréstől az alkalmazásig azonban sokszor hosszú évszázadok is elteltek, mert a hasznosíthatóság fogalma sok tényezőtől függ. Ezek a természeti nyersanyagok földünk szilárd kérgének alkatrészei, amelyek többé-kevésbbé hozzáférhető módon a felszínen vagy különböző mélységekben mutatkoznak. Az anyagok hozzáférhető volta elsősorban járul hozzá tehát azok »hasznosíthatóságához«. Az ősember számára hasznosíthatók csak a felszínen található anyagok lehettek s midőn első ízben vette föl a földön szabadon heverő kődarabot, hogy egy menekülő állatra hajítsa, avagy támadó embertársával szemben védekezzék vele, ez a tudatos cselekvése a természeti anyagok hasznosításának első pillanata volt. A különböző anyagok fölhasználása a kultúra fejlődésével változik, jelentőségéből, értékéből veszít, végül egészen használaton kívül marad.