A pilisvörösvári bányászsztrájk 1928-1978 [antikvár]

Magyarország népe súlyos árat fizetett az 1924-ben bekövetkezett pénzügyi stabilizálásért. Mivel a Bethlen-kormány külföldi kölcsönt vett igénybe, hogy úrrá legyen az infláción, a külföldi hitelezők csakhamar döntő szerepet kezdtek játszani az ország gazdasági életében. A népszövetségi kölcsön magas kamatterhei újabb és újabb kölcsönök felvételét tették szükségessé. 1924 és 1931 között a felvett hitelek összege 3,1 milliárd pengőre rúgott. Az ország korábbi osztrák függőségét a nyugati hatalmaktól való pénzügyi függés váltotta fel. A nehézipar helyzete - több más, fontos iparágéval együtt - kedvezőtlenül alakult. Bár a világháborút követő gazdasági megrázkódtatásokat világszerte átmenetileg az Egyesült Államokból kiinduló és csakhamar Európára átterjedő konjunktúra váltotta fel, Magyarországon ez a folyamat alig éreztette hatását. A szén- és acéltermelés ugyan mintegy 20%-kal emelkedett, a nehézipar legtöbb ágában azonban a húszas évek második felének fellendüléséből csak a háború előtti színvonal megközelítésére, illetve elérésére futotta. Nagyobb arányú beruházások, vasútépítések hiányában, a nehézipar hagyományos ágai nem találtak kellő piacot.