Zöld géntechnológia és agrárinnováció [antikvár]

Mindnyájunk jogos elvárása, hogy korrekt, valósághű ismereteink legyenek a világ minket érintő dolgairól, ideértve a tudományos kutatás és a technológiai fejlődés aktuális kérdéseit is. Különösen érzékenyek vagyunk a biológiai törvényszerűségekre épülő orvos- és agrártudományi felfedezések hasznosítását illetően. Kitüntetett figyelem kíséri az öröklődési anyag, a DNS-molekulák műkődésének és szerepének megismerését. A genomika korszakában mind tudatosabbá és ezzel irányítottabbá válik a gének szerkezetének alakítása, és így az élőlények, köztük a növények tulajdonságainak befolyásolása az emberi célokat szolgáló génállomány kialakítása végett. A növénynemesítők századok óta a legkülönbözőbb módszerekkel befolyásolják a termesztett fajták génkészletét, ezzel jobbítják a termésbiztonságot, a minőséget. E metodikai eszköztár bővült napjainkban a géntechnológiával, amikor a DNS-molekulák módosítása kémcsőben zajlik, és az új funkciójú géneket építik vissza a növények több tízezer génje közé. Így géntechnológiával történik a fajta-előállítás. Az utóbbi évek tanúsága szerint a GM növények elterjedése megállíthatatlan éppen a gazdasági és környezetvédelmi előnyöknek köszönhetően. A legfrissebb adatok szerint a 2008. évben 125 millió hektáron termesztettek GM (biotech) növényeket a világ 25 országának 13,3 millió farmgazdaságában (James, 2009). Súlyos ellentmondásossága az agrárszereplők érdekeltségének és a társadalmi fogadtatásnak, hogy egyes országok, mint pl. Magyarország hivatalos álláspontja elutasító a zöld biotechnológia nyújtotta fejlesztésekkel szemben. Ezért a helyzetért sokban a tájékozatlanság a felelős, de nem hunyhatunk szemet a politikai indítékok felett sem. A GM növények körüli viták fellángolásai közepette a szakmai színvonal alapján kétségek merülhetnek fel abban, hogy az aktív ellenzők mennyire járatosak a rekombináns-DNS módszerek világában, ismerik-e a növénynemesítés fortélyait. így aztán könnyen elbizonytalanodhatunk az érvek hitelességét illetően és kereshetjük a tényleges ideológiai, politikai vagy akár gazdasági indítékokat. Különösen figyelmet érdemlő logikátlansága a GMO állóháború hazai eseményeinek, hogy éppen a legérintettebbek, a növénynemesítők és a földet művelő gazdák véleménye, érdekei szorulnak háttérbe.