Takarmányozástan [antikvár]

1. Takarmányozási ismeretek Gazdasági állatainkat azért tartjuk, hogy állati termékeket (hús, tej, tojás, gyapjú stb.) és utódokat nyerjünk. Az állattenyésztés eredménye függ a tartott fajta genetikai képességétől, az állatok egészségi állapotától, az elhelyezéstől, a gondozástól, a táplálás színvonalától. A takarmányozás befolyásolja az állatok egészségi állapotát, az előállított termékek mennyiségét és minőségét Az állatitermék-előállítás összköltségének 50-70%-át adja, így a termelés gazdaságosságának is alapvető tényezője. Hatással van a termékek eladhatóságára, piaci versenyképességére. Az állatok takarmányozását optimális szinten kell megoldani, amit csak megfelelő ismeretek birtokában lehet megvalósítani. Az állattartással és -tenyésztéssel foglalkozók, az állataik számára szükséges takarmányok egy részét maguk termesztik meg. A takarmánytermesztés eredményessége kihatással van az állatitermék-előállítás gazdaságosságára is. Fontos, hogy: - egységnyi területen a legtöbb táplálóanyagot termeljük; - a legkisebb veszteséggel takarítsuk be; - minimálisra csökkentsük a konzerválás!, tárolási, kiadagolási veszteségeket. Figyeljünk arra, hogy: - a szükségleteket legjobban megközelítő takarmányadagokat állítsunk össze (a takarmányok árát is figyelembe véve); - a takarmányok előkészítését szakszerűen végezzük; - a legcélravezetőbb etetési módszert alkalmazzuk. A különböző fajú, korú és hasznosítású állatok táplálóanyag-igénye eltérő, ezért a helyes takarmányozáshoz ismerni kell az állatok táplálóanyagszükségletét és a takarmányok táplálQ&ny&g-t9rt9lmát Minél nagyobb az állatok termelése, annál jobban kell ügyelni a takarmányellátás szakszerűségére. A jelenleg alkalmazott zárt tartási rendszerek nem teszik lehetővé, hogy az ember által elkövetett takarmányozási hibákat az állatok kompenzálhassák. Mind a tenyészállatoktól, mind a haszonállatoktól akkor várhatunk jő eredményt, ha igényeiket a legapróbb részletekig kielégítjük. Számos olyan,