Szőlő kártevői [antikvár]

BEVEZETÉS. Szölöbetegség fogalma, beoszí^isa és a védekezés. A beteírsé« fogalmáról élesen körülírt meghatározást adni tulajdoa-képpen nem Met, mert úgy a betegség, mmt az e^szségegv-egr állapotot iSt ami határ nélkül megy át egyikből a raásikb^ M^kozelítbetjuk a beteasóg fogaménak meghatároKását, ba asst mond}uk, hogy a betegség aemrn^, miat az illető aö vényfajra nézve normális állapottól való eltérés. Ha tehát a« egésa növéay v^y annak csak valamely lényeges réssé működését betölteni nem tudja, következnek be bizonyos tünetek» amelyek az UletÖ növény megbetegedését, illetve romlását előidéaik. Azok az okok, melyekből a bet^es elváltozások létrejönnek, legtöbb esetben a növényen klvá állanak és ez alapon a szölö betegjeit, illetőig károsodásait tulajdonképpen három csoportba oszthatjuk, megkülönböztetve a tulajdonképpeni betegségeket a rovarkártevők okozta károsodástól. A stőlö betegségei a kórokozó tényező szerint két csoportba oszthatók. Az elsö csoport magában foglalja azokat a bet(^égeket, melyek növényi élősdiek, főként gombák támadása nyomán fejfődnek. Ezek a tulajdonképpeni gombabetegségek (kriptogám) vagy fertőzöbet^ségek. A növénp bete^égek második csoportjánál nem szerepelnek élőlények, gombák, hanem bizonyos kedvezőtlen külső körülmények, melyeknek hatására ugyatt<^ak beteges tünetek mutatkoznak a köiönböző növényrészeken, Ilyen pl, a fagy és a hideg, nagy meleg, túlságos nedvesség vagy száraxság, táplálókhiány stb. Mzek tehát közvetlenül a tőke Settani működését befolyásolják, éppen azért ezeket mint élettani bet^^eket foglaljuk ossie. Gombabetegségeki^ől italában. . . "/„j-------p^ap fertőzőbet^»^:«k alatt ér1;|ük mindazokat a betegségi tüneteket, melyeket a gombák esoportjába tartozó rendkívül apró szervezetek okoznak, hasonlóképpen aaembarek és állatok ismw^tes ^te^^ihe?. Míg ^nban az emberi g áüatí bét^ségeket főként as ú* n. hasadó gombák, baktériumok idézik elő, addig ezek a szŐlő megbetegedésnél jgen alárendelt szerepet játszanak. A növényi betegségek előidéságé-ben a magasabbr^dü ú. n. fonalas gombák vísak a főszerepet. K«™ a bet^égokozó szervezetek hatását megértsük, nftkségee, S Y ^ táplálkozási viszonyaiba kissé betekmt- testük anyagát szervetlen anyagokból, a levegő tői fSilS » WaS váéMl építií a, tehát önállóan i^éb élőlénySf-töi független« képesek táplálkozni. As állatok és ai összes nem zöld növé- t*