Szocializmus és mezőgazdaság II. (töredék) [antikvár]

Részlet a kötetből:A talajmegmunkálás és a tápanyag helybeszállitásának viszonya.Növényt termelni annyit jelent, mint növényt táplálni. A növényeknek étel- és italszükségletét ugy kielégiteni, hogy fejlődésük a legmagasabb haszonhajtásnak értelmébben biztosittassék, ez a mezőgazdasági művészet foglalatja.A földmegmunkálás és talajjavitás minden eddig tárgyalt, haladást jelző módszerének és eszközeinek csak annyiban van értelmük, amennyiben ezen feladatuknak is megfelelnek. Csak közvetve vesznek részt a tulajdonképen való termelő folyamatban; csak az előfeltételeket teremtik meg, amelyek utján a talajban meglevő, vagy odavitt tápláló anyag a növényekre nézve elérhetővé és élvezhetővé válik. Feltárják ezt a készletet, de nem gyarapítják, sőt éppen azért, mert az intenzívebben feltárják, annak az erősebb felhasználás folytán csökkentését idézik elő. Minden pusztán fizikai talajjavitás, tehát csak a gyorsabb talajkiválás eszköze, hacsak egyidejüleg nem történik meg a tápláló anyag megfelelő visszaadása, illetőleg gyarapítása. A mezőgazda, aki csakis a megmunkálás fokozottabb, belterjességével, alagcsövezéssel stb. akarná üzemét fokozni, a fuvaroshoz hasonlitana, aki lovának munkaerejét ostorcsapásokkal igyekszik emelni, a nélkül, hogy arra gondolna, hogy erőltetett erőfogyasztás fokozott pótlást is követel meg. Valamely föld termékenységének fokozása ugyanis mechanikai megmunkálás, valamint az aratáskor jelentkező talajalkatrészek elvétele utján azoknak pótlása nélkül, rövidebb vagy hosszabb idő multán tartós terméketlenséget von maga után. (Liebig 30. tétele a földmüvelés alapelveiről.)