Szocializmus és mezőgazdaság I. (töredék) [antikvár]

A szociálista elmélet és mozgalom egyetemes jellege. Szocializmus és mezőgazdaság - vájjon minő ezeknek egymáshoz való viszonyuk? Ez a kérdés nemcsak nagy elméleti érdeklődésre tarthat számot, hanem kiválóan gyakorlati jelentőségű is. A modern szociálista mozgalom az ipari fejlődés gyermeke. Az ipari középpontokon született és cseperedett föl és magával ragadta az intelligenciát és a városi bérmunkások tömegét. Az ipari proletárság, e proletárság létének gazdasági és emberi föltételei adják az anyagát a szociálista tudománynak, valamint a szociáldemokrata gyakorlatnak. A szociáldemokrácia az ipari munkás pártja. Ez akart lenni s ezzé kellett lennie. Az ő érdekéből és az ő érdekeért támadt. Azonban a szociáldemokrácia eredetileg nem akart csupán az ipari munkás pártja lenni. Semmiféle egyéb párt sem akar „párt" lenni. Létének jogosultságát és szükségszerűségét valamennyi egyetemes világnézetre, államnézetre alapítja és cselekvésének legfőbb törvénye, programmjának végcélja gyanánt mindenik az öszszesség boldogságát hirdeti. Egyetlen párt sem akarja, hogy pusztán a népesség egyik osztályának érdekképviselete gyanánt tűnjön föl. Ez rossz hirt támasztana és ártana a párt terjeszkedésének. A pártideálistának a párt fölötti dekoráció -a lelkesedésnek szükséges rekvizituma, a pártegoistának hasznos takaró. Nem ilyen értelemben mondottuk, hogy a szociáldemokrácia nem akar pusztán az ipari munkásság pártja lenni. A szociáldemokrácia komolyan veszi egyetemes küldetését.