Szocializmus és mezőgazdaság I-II. [antikvár]

Részlet a kötetből:A szociálista elmélet és mozgalom egyetemes jellegeSzocializmus és mezőgazdaság - vajjon minő ezeknek egymáshoz való viszonyuk? Ez a kérdés nemcsak nagy elméleti érdeklődésre tarthat számot, hanem kiválóan gyakorlati jelentőségű is. A modern szociálista mozgalom az ipari fejlődés gyermeke. Az ipari középpontokon született és cseperedett föl és magával ragadta az intelligenciát és a városi bérmunkások tömegét. Az ipari proletárság, e proletárság létének gazdasági és emberi föltételei adják az anyagát a szociálista tudománynak, valamint a szociáldemokrata gyakorlatnak. A szociáldemokrácia az ipari munkás pártja. Ez akart lenni s ezzé kellett lennie. Az ő érdekéből és az ő érdekeért támadt. Azonban a szociáldemokrácia eredetileg nem akart csupán az ipari munkás pártja lenni. Semmiféle egyéb párt sem akar párt" lenni. Létének jogosultságát és szükségszerüségét valamennyi egyetemes világnézetre, államnézetre alapitja és cselekvésének legfőbb törvénye, programmjának végcélja gyanánt mindenik az összesség boldogságát hirdeti. Egyetlen párt sem akarja, hogy pusztán a népesség egyik osztályának érdekképviselete gyanánt tünjön föl. Ez rossz hirt támasztana és ártana a párt terjeszkedésének. A pártideálistának a párt fölötti dekoráció a lelkesedésnek szükséges rekvizituma, a pártegoistának hasznos takaró.