Répacukorgyártás I-II. [antikvár]

I. A CUKORGYÁRTÁS TÖRTÉNETE, GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE, FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEI 1. Táplálkozásra használt cukorféleségek gyártási eljárásának rövid ismertetése Táplálkozási célra a sok egyszerű és összetett cukor közül legnagyobb mennyiségben a szaharózt, lényegesen kisebb mennyiségben a glükózt, a fruktózt, a maltózt és a laktózt állítják elő. A szaharóz nagyobb jelentősége abban is megnyilvánul, hogy «cukorgyártáson» ennek az anyagnak előállítását értik, más cukorféleségek gyártási eljárásainak megjelölésére viszont összetett neveket használnak (pl. keményitőciikorgyártás, gyjmciccicukorgyártás, tej cukorgyártás stb. ). A szaharóz (nádcukor vagy répacukor) ipari feldolgozásra alkalmas nagyobb mennyiségben a cukorrépában, a cukornádban, az édescirokban, a cukorjuhar és néhány pálmaféle nedvében s a kukorica zsenge szárában található. al A cukorrépa (Beta vulgáris) vastag, húsos gyökere a mérsékdt égöv alatti cukorgyártás nyersanyaga, szaharóztartalma 14-22 A feldolgozásra érett répát augusztus-november hónapban szedik ki a földből, vasúton, kisvasúton, hajón, teherautón, szekéren a gyárba száüitják. A gyárudvarról a nyersanyagot áramló víz segítségével továbbítják az üzembe (úsztatás). Közben az idegen anyagokat (szalma, levelek, gaz, kő, homok stb. ) eltávolítják. A répa héjrészére tapadt szennyezéseket mosógépekben tisz -ta vizzdi lemossák, majd mérlegelés után a répát hosszú, keskeny szeletekre vágják. A felapritott répát édesszeletnek nevezik. Az édesszelet az előkészítő műveletek végterméke. Az édesszeletből a cukor legnagyobb részét melegítés közben, ellenáramban mozgó vízzel kioldják. A lúgzás során más.