Növényvédelem 1932. január-december/Kertészet 1932. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet a Növényvédelem című folyóiratból:Gyümölcsfáknál alkalmazható műtrágyákrólAhol az istállótrágya, avagy lapunk előző számában megemlített más szerves trágya nem áll elegendő mennyiségben rendelkezésünkre, ott ezek pótlására műtrágyát alkalmazunk. A műtrágya azonban csak részleges, - egyoldalú hatású trágya. Azzal humuszt a talajba nem viszünk, használatánál csak egy, legfeljebb két-három növényi táplálóanyagot juttatunk a földbe úgy, hogy azzal a trágyázás teljes növénytáplálásnak nem tekinthető. Ezért a műtrágyázást egyedül és évek hosszú során alkalmazni nem gazdaságos, azt csak a rendelésnél ritkábban nyújtott, de teljesen el nem hagyott istállótrágya vagy más szerves trágya részbeni pótlása, annak kiegészítése gyanánt alkalmazzuk.A legtöbb alkalmazásban levő műtrágya gyári készítmény. Tartalmuk a négy fő növényi táplálóanyag. Ennek megfelelően nitrogén, foszforsav, káli és mészműtrágyákat különböztetünk meg. Ezeken az egyszerű műtrágyákon kívül gyártanak kevert műtrágyaféleségeket is, amelyek egyidejűleg két, sőt háromféle növényi táplálóanyagot tartalmaznak.Részlet a Kertészet című folyóiratból:Mák termesztéseA mák termesztése igen lényeges bevételi tételt jelenthet úgy a kis területen, házikertben gazdálkodónak, mint a közepes, sőt nagybirtokosnak is. A mai súlyos gazdasági viszonyok mellett is a mák termesztése jövedelmező és a termését még most is biztosan lehet értékesíteni.A mákot a XVIII-ik században hozták be Perzsiából Franciaországba, ahonnan aztán mindenfelé elterjedt. Különböző válfajait a virágkertészetben is ismerjük,melyek különösen hűvösebb vidékeken igen szép díszei lehetnek a virágoskertnek.