Ló inszeminálás [antikvár]

l.ALOVAKROL 1.1 A LÓ RENDSZERTANI BESOROLÁSA ÉS TÖRZSFEJLŐDÉSE A ló (Equus caballus) rendszertanilag az emlősök osztályába, a páraüanujjú palások rendjébe, a lófélék családjába sorolt faj. Ma már csak háziasított vagy visz-szavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a vádló (Equus ferus). Egyes nézetek szerint a ló és a vádló egyazon faj, az Equus ferus eltérő alfajai. A ma ismert ló hosszú törzsfejlődés során nyerte el alakját és anatómiai felépítését. A fejlődés több mint 60 millió évvel ezelőtt kezdődött. A kiindulópont a 75 millió évvel ezelőtt élt Condylarthrus fajok egyike, melyek kutyánál nem voltak nagyobbak, lábaikon öt-öt ujj volt, és minden ujjukon pataszerű elszaru-sodott képződményt viseltek. Ezt azért fontos kiemelni, mert a ló evolúciójának legjelentősebb eredménye a láb átalakulása volt. Eohippus: kb. 60 miUíó éve, az eocén korban jelent meg. Elülső lábain négynégy, míg a hátsókon már csak három-három ujja volt. A kutyákéhoz hasonló ujjpámáik voltak (a ló lábán látható ún. szamgesztenye vagy szamsarkantyú ennek a maradéka). ÁÜagos magassága 36 cm lehetett (25-50 cm). Élőhelyei a laza talajú őserdők, a vízpartok és iszapos területek voltak. Fogazata szerint lombevő volt, az alacsonyabb cserjék és az aljnövényzet leveleit fogyasztotta, de a fűevésre való áttérés jeleit viseli. Szerzetének színe nem ismert. Mesohippus és Miohippus: kb. 25-40 millió éve az oligocén korban jelent meg. A Mesohippus és a valamivel fejlettebb Miohippus hasonló, részben egymást követő időben élt őslófaj. Mind a négy lábukon három ujj volt, közülük a valamivel vastagabb középső hordozta főként a testtömeget. Táplálékuk kezdetben leginkább a puha lombú fák és cserjék hajtása volt. 10-25 millió évvel ezelőtt, a miocén korban, az őserdőket szavannák, sztyeppék váltották fel. Ehhez az állatok úgy alkalmazkodtak, hogy fogazatuk alkalmassá vált a fűfélék fogyasztására, a nyakuk megnyúlt, így kényelmesen elérték a füvet. Szemük helyzete is megváltozott, a fej oldalára tolódott el. Ezzel a látóterük megnőtt, így mindkét oldalról észrevehették a közeledő ragadozókat. Merychippus: a Miohippus-ból alakult ki. Még mindig több ujja volt, de a test tömegének jelentős részét már a középső ujj hordozta. Az utolsó ujjpercét pata vette körül. Pliohippus: kb. 6 millió éve jelent meg. Az első olyan ősló, melynek minden végtagján már csak egy ujj volt. Az utolsó ujjpercét körülvevő pata a mai lovakéhoz teljesen hasonló volt. Equus caballus: kb. 1 millió évvel ezelőtt jelent meg, ez a ma élő ló. A ló háziasítása a civilizáció kezdetén, kb. 5000 évvel ezelőtt Közép-Ázsiában kezdődött (botaji kultúra), majd a mai Dél-Oroszország, illetve Mezopotámia