Kertészeti földméréstan és kerttechnika [antikvár]

Bevezetés Az ember a földterület kisebb-nagyobb darabjait a legkülönbözőbb célokra használja fel. Rendkívül fontos tehát, hogy a földdarabok és jellemző pontjaik helyét megállapítsuk, maradandóan feljegyezzük, hogy szükség esetén a kérdéses pontokat feljegyzéseink alapján ismét fellelhessük. A földméréstan földi pontok helymeghatározásával foglalkozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyes földterületek alakját és nagyságát kell meghatározni. Minthogy az eredményeket rendszerint rajzban rögzítjük, mondhatjuk, hogy a földméréstan célja térkép készítése, illetve a térképen, vagy a belerajzolt épület-, ültetvény- stb. tervben megadott pontoknak a természetben való felkeresése és megjelölése. Földmérésre a mezőgazdaság és a kertészet minden ágában szükségünk van. A nagyüzemi mezőgazdaság különösen nagy követelményeket támaszt földméréstani tekintetben az agronómussal és a termelésben dolgozó minden szakemberrel szemben. A tervszerű gazdálkodás, a termőterületek legteljesebb kihasználása el sem képzelhető méretek szerinti számadás, ábrázolás, vagyis térképek, térképvázlatok nélkül. Az üzemterv elkészítése, a vetésforgók helyes kialakítása mind a területek számbavételén alapszik, a táblákról és azok terméseredményeiről könyveket kell vezetni, melyeknek mindennap használt segédeszköze a térkép. A termelés vezetőjének ismernie kell a gondjaira bízott területeket: áttekintést ezek felett a térkép biztosít. A közös művelés alatt álló területek elhatárolása a háztáji földektől térképekre támaszkodó, állandóan visszatérő feladat, amit az agronómusnak kell megoldania. A mezőgazdaság terméseredményeinek fokozását célzó kormányzati intézkedések egész sor olyan tennivalót írnak elő, amelyek földmérési munka nélkül nem végezhetők el. A termelés minden ágában a mezőgazdasági mérnöknek, kertésznek, szőlésznek tudnia kell felmérni és kitűzni a természetben, térképet rajzolni a felmért területről, s a területek használatával együttjáró méréseket elvégezni a térképen. Különösen mindennapos, állandó munkát jelent a földmérés a kertépítő számára. A földméréstant geodéziának nevezzük, bár ez a szó földosztást jelent. Pontos fordítás geometria volna, ezt a szót azonban az elméleti mértan elnevezésére használjuk. Egy pont helyét meghatározás céljából más pontokhoz kell viszonyítanunk. Ha egyes pontok helyzetét csak egymáshoz képest határozzuk meg, akkor ez ún. relatív helymeghatározás, míg ha a pontok helyét a Föld tengelyeire vonatkoztatva állapítjuk meg (a földrajzi szélesség és hosszúság köríveivel), úgy a megállapítás abszolút. A gazdasági- és kertészeti gyakorlatban valamely kisebb földterü-