Földméréstan [antikvár]

BEVEZETÉS A geodézia vagy földméréstan a legrégibb műszaki tudományok közé tartozik. Ezt bizonyítják a fejlett földmérési tevékenységről tanúskodó kis-ázsiai, babiloni és egyiptomi ásatások során talált régészeti leletek is. Ezek között található pl. az időszámítás előtt 6200-ból származó részletes térképet tartalmazó falfestmény, a 3. évezred derekán készült babiloni királyi birtokot ábrázoló agyagtábla, amelyen már a területek nagyságát is feltüntették. Az ásatások során megtalálták Nippur város térképének agyagtábláját, amely olyan pontos volt, hogy a város addig ismeretlen részeinek feltárását ennek alapján végezték. Egyiptomban a Nílus áradásai rendre megsemmisítették a birtokhatárokat, minden alkalommal újra ki kellett tűzni a területhatárokat, hogy tulajdonosaik megművelhessék földjeiket. A kitűzéseket királyi földmérők végezték. Napjaink gyakorlatában is nélkülözhetetlen a földmérési tevékenység. A mérnöki létesítmények tervezések alapja a pontos tervezési térkép. A kivitelezési munkák is elképzelhetetlenek geodéziai tevékenység nélkül. A mezőgazdasági termelés alapvető természeti erőforrása a földfelszín. Ezen erőforrás kihasználása a földfelszín feltárását, ábrázolását, folyamatos nyilvántartását, ökológiai potenciáljának védelmét és esetenként javítását teszi szükségessé. A földfelszín mérésével, feltárásával a földméréstan (geodézia) és a távérzékelés foglalkozik. A földméréstan földfelszíni mérések végzésével, vagy légi felvételek készítésével határozza meg a térszíni pontok helyét síkrajzi és magassági értelemben, és ezeket térképeken vagy más rajzos munkarészeken ábrázolja. A térképek és a távérzékeléssel nyert információk nélkülözhetetlen alapjai a földterületek nyilvántartásának,