Általános állattenyésztés [antikvár]

Az állattenyésztés nemzetgazdasági és mezőgazdasági jelentősége Az állattenyésztés szerepe igen jelentős hazánk gazdasági életében. Háziállataink az ország közélelmezésében nélkülözhetetlen termékeket szolgáltatnak hús, zsír, tej, tojás stb. formájában. Egy nép táplálkozási színvonalát - így az életszínvonalát is - az állati eredetű táplálék össztáplálékon belüli aránya jelzi. A melléktermékek közül a gyapjút a textilipar, a bőrt, a szőrt, a gereznát, a tollat, a szarut és a csontot más iparágak használják fel ipari nyersanyagként. A vágóhídon összegyűjtött vér, a belső elválasztású mirigyek a takarmánygyártás és a gyógyszeripar alapanyagai. A mezőgazdaság két legfontosabb ága a növénytermesztés és az állattenyésztés szervesen kiegészítik egymást. Az állattenyésztés nagy jelentőségű a talajerő-gazdálkodás szempontjából. Az istállótrágya fontos növényi tápanyagforrás és javítja a talaj szerkezetét is. Az állatok értékes termékeiket nagyrészt olcsó tömegtakarmányokból (zöldtakarmány, szilázs stb.) vagy egyébként alig hasznosítható növénytermesztési melléktermékekből (répafej, kukoricaszár, takarmányszalma stb.) állítják elő. Még ma, a fokozott gépesítés ellenére sem hanyagolható el a mezőgazdasági termelésben az állatok igaerő-szolgáltatása. Az állattenyésztés bizonyos ágai egész éven át folyamatos jövedelemforrást (pl. tej, tojás stb. eladása) és rendszeres foglalkozást nyújtanak az állattenyésztésben dolgozóknak. A díszbaromfi- és díszhalfajok, az egyes kutya- és macskafajták az ember kedvtelését szolgálják. A lovas- és a fogatsportnak nemzetközi vonatkozásban is nagy jelentősége van. Az előzőkhöz hasonló szerepet tölt be a sportgalambtenyésztés is. Az állattenyésztés termékei jelentős exportcikkeknek bizonyultak az elmúlt évtizedekben. Az állattenyésztés exportban betöltött szerepének fenntartása minden időben fontos nemzetgazdasági érdek.