Agrárgazdasági tanulmányok 2004/5. [antikvár]

akii Bevezetés Bevezetés A magyar agrárgazdaság szereplői alig áttekinthető, az alkalmazkodást és a hosszú távú döntések meghozatalát nehezítő helyzetben vannak. A jelenlegi és a következő évek különlegességét az adja, hogy az EU Közös Agráipolitikájának reform-folyamata, az EU bővítése és az új tagországokra vonatkozó átmeneti szabályozás átfedik egymást, s ebből következően átmeneti megoldások, egyikből a másik rendszerbe való átállási helyzetek, sőt párhuzamos rendszerek is keletkeztek. A „régi" és az „új" tagállamok összeérési, felzárkózási folyamata az agrárszabályozás számos részterületén „még nem" és „már nem" típusú kényszermegoldásokat szült. A Közös Agrárpolitika már többször rászorult az átalakításra. E permanens folyamat jeles állomása volt az 1992. év, amikor a nevével fémjelzett gyökeres módosítások vették kezdetüket. A Berlini Csúcstalálkozó (1989) tovább haladt a MacSharry reformon, s az Agenda 2000 című dokumentumban fogalmazta meg intézkedéseit. A reformok sorát (egyelőre!) a 2003. június 26-án elfogadott elképzelések zárják, amelyek szintén kompromisszumok halmazaként születtek, így eleve magukban hordozzák a jövőbeni változások lehetőségeit. A formálódó 2003. évi reformmal párhuzamosan zajlott Magyarország EU-csatlakozási tárgyalás-sorozata is, amely 2002. decemberében sikeresen lezárult, ám a tényleges tagságra csak 2004. május l-jén került sor. A csatlakozási megállapodás, a KAP-reform és a tényleges tagság eltérő időpontjai teszik nehezen áttekinthetővé az agrárpolitika eltérő rendszerekben értelmezhető cél- és eszközrendszerét. A legtöbb harmonizációs feladat az ún. közvetlen támogatásokkal kapcsolatban adódik, hiszen jelenleg még egymás mellett működhet • az eredeti ún. Standard rendszer (Agenda 2000) • az új tagállamoknak felkínált „egyszerűsített", területalapú támogatási rendszer (SAPS = Single Area Payment Scheme), illetve • a reform szerinti egységes gazdaságtámogatási rendszer (SFPS = Single Farm Payment Scheme), amelyet ráadásul szintén több változatban lehet (kell) majd alkalmazni. E tanulmány összeállításával és közreadásával éppen az a célunk, hogy segítséget nyújtsunk a magyar agrárgazdaság szereplőinek az összekapcsolódó, összefonódó események megértéséhez, a különböző törekvések és döntések közötti összefüggések felismeréséhez, s nem utolsó sorban a választási lehetőségek, a konkrét szabályok megismeréséhez. Tájékoztatjuk az olvasót az ún. egyszerűsített területalapú támogatási rendszer és a nemzeti kiegészítő támogatások (top-up) által kínált lehetőségekről, valamint ágazatonkénti várható következményeiről. Elemzést adunk a KAP-reform céljairól, főbb intézkedéseiről, a fontosabb témákban lezajlott háttérvitákról, s az elfogadott lépések várható következményeiről.