Agrárgazdasági tanulmányok 2001/2. [antikvár]

akii Összefoglalás Összefoglalás A foglalkoztatás, ezen belül pedig a nők munkaerő-piaci jellemzőivel és szerepével foglalkozó kutatás, jövőt illetően is fontosnak ítélt szükségességét több -az alábbiakban felsorolt - tényező együttes jelenléte indokolta, nevezetesen: • a kilencvenes évtizedben lezajlott társadalmi-gazdasági átalakulás nyomán az agrárágazatot, a vidéken élő népességet igen erőteljesen érintő munkaerőpiaci változások bizonytalan, még napjainkban is formálódó helyzetet idéztek elő, amelynek realitásokat tükröző feltárása kiemelkedő fontosságú, annak érdekében, hogy az évtizednyi történések előrevivő tapasztalatai a következő időszak döntéseibe beépülhessenek, az ellenkező előjelűek pedig elkerülhetők legyenek; • a helyzetfeltárás által jelzett feszültségek mérséklését a tartósan kritikus helyzetű foglalkoztatási csoportok, ágazatok, térségek és településtípusok gondjainak orvoslását a közelgő uniós csatlakozás is sürgeti, új követelményeket állítva, a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák kialakítása, társíthatósága, munkajogi garanciákat is jelentő nyilvántartása és statisztikai megfigyelése elé; • a tagországokra nem kötelező érvényű, de egyre inkább a gazdasági döntések és a társadalmi közmegegyezés középpontjába kerülő uniós foglalkoztatáspolitika a meglévő munkaerő-kapacitás növekvő hasznosításának, és a nemek esélyegyenlőségének maradéktalan megteremtését szorgalmazza, amely a 2001 tavaszán, Stockholmban tartott EU-csúcson elfogadott foglalkoztatási célszámokban is kifejezésre jutott: . az unió, átlagos foglalkoztatási arányát a jelenlegi 62%-ról 2005. januárig 67%-ra kell emelni (hazánkban ez az arány 2000. utolsó negyedévében 60,9% volt a KSH szerint); . a nők körében az előbb jelzett időpontig az 57%-os foglalkoztatottság elérését tűzték ki célul; . törekedni kell az idősebb, 54-64 év közötti korosztály foglalkoztatási arányának növelésére, úgy, hogy az érintettek jelenlegi 35%-os arányával szemben, 2005-ben 50%-uknak legyen munkája (hazánkban az ehhez a korcsoporthoz tartozók foglalkoztatási rátája alig haladja meg a 30%-ot). A fenti indokok és célok alapján a mezőgazdaság foglalkoztatási helyzetét feltáró korábbi kutatásaink folytatásaként tanulmányunkban a kérdéskör egyik szűkebb szeletét, az agrárágazatban dolgozó nők munkaerő piaci helyzetét elemezzük úgy, hogy a nemzetgazdaság és ezen belül az agrárágazat foglalkoztatási helyzetének korábbi alakulásáról, illetve legújabb jellemzőiről is képet kaphassunk. A kutatás célja a női nem sajátos jellemzőihez kötődő változások nyomon követése, a kialakult foglalkoztatási helyzet feszültségeinek és a megoldás lehetséges irányainak felvázolása. A vizsgálat a témakört a nemzetgazdasági folyamatok részeként tárgyalja és a mezőgazdaság keretein túlmutató, a vidékfejlesztés tágabb