A Tudományos Testület 1993. évi közgyűlésén és 2. tudományos ülésén elhangzott előadások összefoglalói [antikvár]

A klónoms ícilátásai a/, áílattenyés/tcsben DOHY János . egyetemi tanár . - ' az MTA levelező ta^ja Gödöllői Agrártuci0mányi Egyetem A száporítás és nenieatés új biotechnikai és biotechnológiai módszerei nagj lehetőségeket rejtenek magukban az állattenyésztés számára is. Az új biotechnológia fegyvertárában előkelő helyei foglalnak el a klónozisnak (mint vegetatív szaporításnak) különböző módszerei, amelyek közül a gazdasági állatfajok nejiie.síté.se, számára két eljárás: a) embriófelezésser és íélembriók átültetésével létrehozott identikus ikerpár-/sorozat/ok, , b) sejtmagátülteté-ssel előállított klónok megvalósítlsa Ígérkezik jelentősnek a nagy tenyészértékú getiotipusok szaporítlsa és hasznosítlsa szempontjából a hazai állatneairasítésben is. Az emhríófelezÉssel előállított nagyériékű félenibriókliól genetikailag azonos (egypetés, identikus) ikrek hozhatók léire, amelyek a következő fómasabb reladaiaiiik te!jesíté.sét szolgálhatják: - a tenyészcél (pl. sajtgyártisra kiválóan alkalmas fehérje-tartalmú tej) optimálisan megközelítő azonos egyedek „sorozatgyártá.sa" útján versenyképes termékelőállítá.s, - nagy genetikai és gazdasági értékű egyedek kivánt ütranű elszaporítása, amely különösen időszerű feladattá válife aközeljövőben (!), - nemzetközileg is keresett gpnotipusok exportálása, anélkül, hogy génveszteségeí érnék a hazai állattenyésztést (a félembriók egyike exportálható, másika itthon válhat tenyészállattá!), - embrióbankokban mélyhűtve megőrizhető a félembriók egyike (a génrizikó elleni védekezés és a későbbi hasznosítls végett), másika pedig tenyészállatként szolgálhatja a nemesítést, - későbbi emberió-mikromanipuláciök (pl. szexálás, sejtmagnyerés) céljait is szolgálhatja az egyik embrió feláldozá.sa. - A genotipus x környezet kölcsönhatások vizsgálatához kiváló lehetőséget kínálnak az identikus ikrek. Ez a „fenntartható fejlődés" .szempontjából is fontos! A xejtnuigátülteíés.'rel végezüTető klőnozás ugyanc-sak "izgalmas persiJekt/vát kínál. A felsoroltakon túlmenően (amelyek érvényesek erre a mód?;zérre is) a következő kérdések megválaszolása látszik igen fontosnak: - Vannak-e a citoplazmában (pl. a mitokondriumokban) olyan gének, amelyek jelentó.sek lehetnek és amelyeket nem viszünk ál a klónokba á sejtmagátülteté.s.sel?! - A mitokondriális DNS-ben feltehetően nagyobb gyakori^ggal bekövetkez» mutációk (inc. „adekvát" mutációk) következaiiényei milyen különljsé|et okozhatnak a klónozás eltérő módszereinek eredményében?! ¦ A klónok előállítására és a nemesítés c.súc.slechnológiájában (nucleus tenyé.szetek) megvalósuló ha.sznosííása is sürgető & állandó feladattá avatja a genetikai változatosság védelmét! Az új biotechnológia állatnemesítést szolgáló modem eszközrendszere „katalizátorává" tehető az állattenyé-sztésnek, amely fokozott figyelmet és támogatást érdemel - az elért és reálisan várható eredmények objektív értékelé,se és hatékony rendszerbefoglalása alapján.