A természet erői az ember szolgálatában/A százarcú szén/A kőszén története/Hogyan alakítja át az ember a növényeket [antikvár]

Az ember átalakítja a természetet Az ember leigázza a természetet és saját szükségleteinek szolgálatába állítja. Körülöttünk mindenütt az ember hatalmát látjuk a természettel folytatott küzdelemben. Mélyen a föld méhében a bányászok vas-és más fémérceket termelnek. A fémet ezekből a kőszerű ércekből hatalmas kohókemencékben olvasztják ki. A fém ezáltal tökéletesen új, az ember céljainak megfelelő tulajdonságokat nyer. Az öntvényt roppant nagy gépek hosszú acélsínekké hengerlik. Sokszázezer kilométer vasútvonal veszi körül a földgolyót, amelyen óriási sebességgel gördülnek a nehéz mozdonyok. Fenn az égen magasan száll a fémből készült gépmadár. Az alumínium szilárd, de igen könnyű ötvözetébői készült. Ha az ezüstös szárnyakra nézünk, eszünkbe sem jut, hogy ezt a kitűnő fémet egy agyagfajtából nyerjük. A tudósok megállapították, hogy az agyagban alumínium van. Az agyagföldnek egy bizonyos fajtája (bauxit) különösen sok alumíniumot tartalmaz és" különleges elektromos kemencékben ebbő! olvasztják ki a repülőgépek számára ezt a fémet. Az ember átalakítja a természetet, megváltoztatja tulajdonságait, hogy az így jobban szolgálhassa az ember szükségleteit. A bauxit agyag egyáltalában nem hasonlít az ezüst-fényű alumíniumra, amelyet belőle nyernek. A piszkosszínű kőszénkátrányból a vegyigyárak ragyogó színű festékanyagokat készítenek: a kőolajból az orvosságok egész sorát, a fából gyönyörű műselymet vagy akár robbanóanyagot is. Az ember átalakítja az élő' természetet, a növény- és állatvilágot is. A vad bikából, farkasból, vaddisznóból és más vadonélő állatból a tejet és húst adó szarvasmarhák számos