A rizs és termesztése [antikvár]

bevezetés Hazánkban mindenki természetesnek tartja, hogy Magyarország rizstermesztő állam. A Tisza—^Körösvidék jellegzetes képéhez hozzátartoznak a messze elterülő rizsföldek. Rizsünk minőségét jól ismeri a fogyasztó a határokon belül, ugyancsak jól ismeri a külföld kereskedelme. Népgazdaságunk egyik jelentős áruja a rizs, amely nemcsak belföldi szükségletünket fedezi, hanem fontos exportáru is. A rizs kivitele sok, hazánkban elő nem állítható hiánycikk behozatalát teszi lehetővé. Mindezek miatt lassan feledésbe merül, hogy a legújabbkori hazai rizstermesztés, főként a nagyüzemi rizstermesztés mindössze 20 éves. 1941. volt az első év, amikor a nagyüzemi termesztés több mint ezer holdon megkezdődött. Azóta a rizstermesztés a magyar mezőgazdaság történetében szinte páratlan pályát futott be. Nem lennénk őszinték akkor, ha elhallgatnánk, hogy rizstermesztésünknek nehézségei és hibái is vannak. A nehézségek főként éghajlati okokra vezethetők vissza, hiszen hazánk a Föld rizstermő sávjának északi peremén fekszik. így legnagyobb nehézségünk őszi időjárásunk bizonytalansága, mert a korán beköszöntő őszi esők komoly gondokat okoznak a rizs betakarításánál. A hibákat elsősorban tapasztalatlanságimk miatt követjük el, ami nem róható fel súlyosan mindössze két évtizedes munka után. Hasonló hibák előfordulnak még olyan államokban is, ahol a rizs őshonos, vagy már több évszázada termesztik. A rizs nagyüzemi termesztésében még mindenütt akadnak nehézségek, problémák. így van ez nálunk is. így esős ősz idején a kézi betakarítás sem egyszerű, a gépesített betakarítás meg különösen nagy nehézségekbe ütközik. A gyomosodás felszámolása a nagyüzemben mindenütt nehezebb, mint a kisüzemben, pl. a vegyszerrel egyelőre még nem irtható gyomok elszaporodása esetén, vagy nem elég hátrányos-e például, hogy a rizs palántázásának termésfokozó