A pillangósok és a fűfélék silózása [antikvár]

BEVEZETÉS A mezőgazdasági nagyüzemek takarmánygazdálkodásának fontos része a pillangósok és a fűfélék süózása. Magyarországon a pillangósok és a fűfélék nyújtják a legnagyobb meimyiségű fehérjét. A szarvasmarha-áUomány egyedeinek fehérjeeUátása mind külföldön, mind pedig hazánkban igen nagy jelentőségű. A takarmánytermesztésen túl ezért a megfelelő betakarítási és tartósítási eljárásokat is alkalmaznunk kell a takarmány-, illetőleg a fehérjebázis növelése végett. Napjainkban, amikor a szarvasmarha-tenyésztés termelési színvonalának emelése, valamint az ágazat termék-előállításának gazdaságossága végett a szakosodás és a termelési rendszerek széleskörűen terjednek, a takarmánytermesztés, a -betakarítás és a -tartósítás alapelveiben és technológiai módszereiben is a korszerűt kell keresnünk. A korszerűség nem minden esetben jelenti a legújabbat. A mezőgazdasági nagyüzemekben ezt a fogalmat elsősorban az üzem adottságai, lehetőségei határozzák meg. Mindig az a módszer a korszerű, amely a biológia és a technika adta legújabb lehetőségeket az adott viszonyok között a legmegfelelőbben használja ki. A pillangósok és a fűfélék táplálóanyagainak megőrzésére régóta használt módszer a szénakészítés. Ennek munkafolyamatai nagyrészt már kidolgozottak és a nagyüzemekben széleskörűen alkalmazottak. A pülangós takarmánynövények és a fűfélék tartósítására azonban a silózás, az erjesztés is jó módszer. A silózás eredményességét kevésbé befolyásolja az időjárás, mert kedvezőtlen időben is lehet süózni. A silózás nem igényel annyi energiát, mint a mesterséges szárítás, ezzel a módszerrel tehát energiatakarékosan lehet tartósí-