A paraszti jövendő [antikvár]

Ezt a könyvet azoknak írtam, akik új országot akarnak építeni. Elsősorban a parasztokhoz szól, de nemcsak a parasztoknak szól, hanem minden dolgozónak, munkásnak és értelmiséginek is, mert a munka és a feladat, mit el kell végezni, az ugyan a paraszté, de az ügy mindenkié. És elsősorban azoknak írtam, akik már hisznek, de nemcsak azoknak, hanem azoknak is, akik hinni szeretnének, de még nem tudnak hinni. Végül pedig azoknak is, akik se nem hisznek, se nem akarnak hinni, hogy lássák: az új országot náluk nélkül is fel tudjuk és fel fogjuk építeni. Nem járok a felhőkben és nem élek álmokban: megmutatom a nehézségeket is. Hadd harcoljanak a vélemények és ellenvélemények: célom az, hogy együtt hordozzuk és vitassuk a paraszti jövendő gondját. Ebben a jövendőben a magyar nép sorsa rejtőzik. Mindenki segítsen formálni ezt a sorsot a történelem és a kor útmutatása szerint. Amit őseink száz évvel ezelőtt kezdtek, folytassuk és fejezzük be becsülettel: építsünk új országot és szülessen benne újjá a nemzet. Hétházpuszta, 1948 január-március.