A kútfúrás és kútépítés biztonságtechnikája [antikvár]

Előszó A 100 éves hagyományokkal rendelkező vízkutató, vízfeltáró, kútfúró és kútépítő ipar hazánkban az utóbbi másfél évtizedben rohamos fejlődésnek indult. Ez a folyamat a korszerű fúróberendezések üzembeállításával, az újszerű és gazdaságosabb kútkiképzési technológiák eredményes bevezetésével és alkalmazásával vette kezdetét. Hazánk kedvező vízföldtani adottságait kihasználva a rohamosan növekvő vízigények kielégítésére a mélységbeli vízadórétegek egyre fokozódó megkutatása folyik országosan közepes és sekély mélységű kútfúrással, kútépítéssel. Az e témakörbe tartozó fúrási műveletek a veszélyes munkák közé tartoznak, annál is inkább mivel a dolgozók munkájukat torony alatt, üzemelő gépek és nehéz időjárási körülmények, vagy a felszín alá mélyített aknában végzik. Különösen fennáll a balesetveszély, ha a dolgozók munkájukra vonatkozó, megelőző jellegű biztonsági tudnivalókat nem ismerik, vagy azokat helytelenül alkalmazzák. A mélyfúrással végzett kút- és aknamélyítéssel kapcsolatos biztonsági tudnivalókat utasítási jelleggel az „Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat (ÁBBSZ) XVII. fejezet — Mélyfúrás" alatti előírásai részletesen tartalmazzák. Az Utasítás rendelkezései szerint viszont többek között nem tekinthető mélyfúrásnak — a kézi erővel végzett fúrás, — a gépi erővel végzett 100 m-nél nem mélyebb fúrás. Jelen könyv megírásakor feladatunknak tekintettük egyrészt a hivatkozott szabályzat hatálya alá nem tartozó fúrások, kútépítések biztonságtechnikai tudnivalóit eddigi ismereteink és gyakorlati tapasztalataink alapján összefoglalni, másrészt a Vízkutató és Fúró Vállalat munkavédelmi szervezetének eddig jól bevált és eredményesen alkalmazott megelőző jellegű munkavédelmi biztonságtechnikai módszereit ismertetni. Célunk volt továbbá az előfordult sajátos balesetek kivizsgálásából szerzett következtetéseket és teendő megelőző intézkedéseket részletes