Madárlexikon [antikvár]

Magyarország madarairól már számos könyv jelent meg, amelyek egymástól ugyan többé-kevésbé eltérő módon, de mindig az éppen érvényes rendszertani sorrendben tárgyalták az egyes fajokat. Lexikon jellegű feldolgozás, ami a rendszertan területén járatlan érdeklődő számára a keresést nagyon megkönnyíti, most lát először napvilágot. Hazánk területén a mai napig 374 faj jelenlétét állapították meg, közülük több mint 200 fészkel is Magyarországon. A többi rendszeres, esetleg tömeges átvonuló, téli vendég illetve ritka kóborló, közülük egyesek távoli vidékekről, nem egyszer az Óceánon túlról, vetődnek Közép-Európába. Munkám során a fészkelő és gyakori átvonuló fajokra helyeztem a fősúlyt, hiszen a terepen ezeket lehet a leggyakrabban megfigyelni. Ehhez persze minél több időt kell a szabadban töltenünk, minden évszakban és lehetőleg minél több élőhelyen, az erődben, az alföldi nagy legelőkön, a tavak és folyók partján, de nagyon sok madárral találkozhatunk a városi parkokban, sőt a kiskertekben is. Szerepelnek természetesen a könyvben olyan ritkábban előforduló vendégek, melyek megpillantásához a jó fajismereten kívül Fortuna istenasszony segítsége is szükséges. Ezek válogatását talán lehet kritizálni, de a szerző előjogát aligha. Hiszen a legfontosabb mégis az, és lexikonunk elsősorban ebben kíván segíteni, hogy minél többet ismerjünk meg a közönséges", a nálunk fészkelő vagy ősszel és tavasszal gyakran előforduló, könnyen megfigyelhető madarak közül. Az egyes fajok ismertetésénél szó esik a fészkelőhellyel szemben támasztott ökológiai igényeikről és költésbiológiájukról is, így ezek ismeretében adandó alkalommal tevékeny részt vállalhatunk gyakorlati védelmükben. A hazai madárvilággal, védelmi problémáikkal ma már nem csak a több mint 100 éves Madártani Intézet, de az 1974-ben alakult és azóta az ország legnagyobb természetvédelmi szervezetévé erősödött Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is foglalkozik, és helyi csoportjain keresztül bárki, az ország legkülönbözőbb részén bekapcsolódhat a munkába. Az anyag összeállítása során elsősorban a következő munkákra támaszkodtam: Magyarország madarai (szerk.: Haraszthy, L.) 1998; Magyarország madarainak névjegyzéke (Magyar G., Hadarics T.; Waliczky Z., Schmidt A., Nagy T., Bankovics A.) 1998; Handbuch der Vögel Mitteleuropas (U. N. Glutz és K. Bauer) I-XIV. 1966-1997. A munka során azonos sorrendet követtem, ez az olvasó számára nyomban nyilvánvalóvá válik.