Bővebb ismertető
Mottó:
„A kettős számvitel az emberi szellem egyik legszebb találmánya, és kívánatos, hogy azt minden háztartó gazdaságában alkalmazza. " (Goethe)
1. A SZÁMLAKERET
1.1 Az egységes számlakeret használatának célja, fogalma
A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (számviteli törvény - szt. -) is előírja: a magyar gazdaság vegyes tulajdonú piacgazdasággá való átalakítása megköveteli, hogy a piac szereplői hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek döntéseik megalapozásához szükségesek. A magyar gazdaság átalakítása során megváltoznak a tulajdonviszonyok, megváltozik a gazdaságirányítás szerepe, csökken a piaci mechanizmusba való közvetlen beavatkozás. A piacgazdaság gyorsabb kialakulásához egy olyan számviteli rendszert kellett kialakítani, amely figyelembe veszi a fejlett piacgazdaságú országok tapasztalatait, összhangban van a nemzetközi számviteli gyakorlattal. Mind a belföldi vállalkozóknak, mind a külföldi befektetőknek szükségük van egy olyan információs rendszerre, amelynek adatai a vállalkozók vagyoni, pénzügyi helyzetéről, az elért eredményekről, azok alakulásáról a nemzetközileg kialakult normáknak és a gyakorlatnak megfelelő valós és hü képet adnak. Nagyon fontos, hogy ezek az adatok az érdekeltek száfnára könnyen hozzáférhetőek legyenek. A külföldi működő tőke érdeklődésének felkeltéséhez szükséges, hogy a vállalkozó kimutatott vagyona, elért jövedelme a nemzetközi száinviteli gyakorlat szerint is reális legyen, tehát megállapítása összhangban legyen az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának irányelveiben foglaltakkal, a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság által kiadott standardokkal. A fentieken kívül természetesen szükséges még a nemzetközi könyvvizsgálói alapelveket követő könyvvizsgáló intézmény működtetése is.
A piacgazdaság működéséhez tehát nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára -döntéseik megalapozása érdekében - rendelkezésre álljanak a vállalkozásoknak, a költségvetés alapján gazdálkodó szervezeteknek, egyéb szervezeteknek (lakásszövetkezeteknek, társasházaknak, társadalmi szervezeteknek, egyházi jogi személyeknek, az alapítványoknak, a jogi személyiséggel rendelkező jogi képviseleteket ellátó munkaközösségeknek, vízközmű-társulatoknak, külön jogszabályban meghatározott egyéb szervezeteknek), a Magyar Nemzeti Bank vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, és vagyonának, pénzügyeinek, jövedelmének alakulásáról alapvetően a múltbeli adatokon alapuló információk, amelyek biztosítják a megbízható és valós összkép kialakítását.
A gazdálkodók működésükről, vagyoni, pénzügyi és jövedehni helyzetükről a naptári év könyveinek lezárása után a könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesek készíteni. A beszámoló formáját, készítésének szabályait, tartalmát a törvény szabályozza.
A könyvvezetés a gazdálkodónak az a tevékenysége, amely a működés során előforduló, a vagyoni, a pénzügyi, a jövedelmi helyzetre kiható események számviteli törvényben rögzített szabályok szerinti folyamatos nyilvántartását és a naptári év végével történő lezárását jelenti.
A gazdálkodóknak a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során érvényesíteniük