Vállalkozási ismeretek [antikvár]

1. Vállalkozói alapismeretek 1.1. Az üzleti vállalkozás 1.1.1. Az üzleti vállalkozás kialakulása, fogalma Az ember eredeti közege a család és annak gazdasági kerete a Iiáztartás. A család tevékenysége az élet mindennapi önfenntartási-, szükséglet-kielégítési és termelési mozzanatainak szerves egysége. A háztartásban nap mint nap találkozunk a vállalkozás csíráival, amikor a család átgondolja, megbeszéli azt, hogy - hogyan növelje bevételét (gondolva erejére, idejére, tehetségére, emberi életmódjára), - mikor, mire, hogyan használja fel meglévő erőforrásait, - milyen nem várt események jöhetnek közbe, amelyek meghiúsítják a kitűzött cél elérését. A történelmi fejlődés során a családokban még egybefonódó fiinkciók közül fokozatosan kiváltak bizonyos gazdasági-, kulturális stb. funkciók, és nyitott, dinamikus árutermelő (kereskedő, szolgáltató stb.) szervezetek jöttek létre üzleti vállalkozás formájában, amelyek mások szükségleteinek kielégítésére irányultak. Az üzleti vállalkozások létrejöttét és elterjedését elősegítette a pénzügyi elszámolások elterjedése, a hitelezés kialakulása, és a cég vagyonának elkülönülése a résztvevők személyi vagyonától. Ebben a folyamatban alakult ki a tőke. A vállalkozás fogalma mindezek figyelembe vételével a következőképpen definiálható: „Az üzleti vállalkozás társadalmi szUkséglet kielégítésére irányuló tevékenység profit realizá-lása céljából, vagyis nyereség és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében tartósan j folytatott, piaci kereslet kielégítésére irányuló termelő vagy szolgáltató tevékenység." jí Ez a definíció egyfelől ¦' - a társadabni szükséglet fontosságára hívja fel a figyelmet, | - másfelől arra az igényre utal, hogy a bevételeknek hosszabb távon meg kell haladniuk a kiadásokat. 1.1.2. A vállalkozások főbb jellemzői A termelő/szolgáltató szervezetek akkor tekinthetők valódi vállalkozásoknak, ha a következő (gazdasági) kritériumok is vonatkoztathatók rájuk. - A vállalkozások élén tulajdonosok állnak, akik saját tökéjüket és munkaerejüket fektetik be a vállalkozásba. A befektetéssel egyéni vagy társas vállalkozás jön létre, amelytől a befektetők a befektetésük megtérülését várják. Ez a tulajdonosi érdek biztosítja a vállalkozás gazdasági racionalitását. A „kinevezett" tulajdonosok (állami vállalkozások) esetében ez a természetes érdekeltség hiányzik, szerepét a felelősség és a kényszer tölti be. Az intézményesített és a korporatív tulajdonlás viszont azonosnak tekinthető természetes tulajdoni érdekkel, hisz mögötte valódi tulajdonosok állnak. - Önállóak mert az alapítással, működtetéssel, fejlesztéssel, átalakítással vagy éppen megszüntetéssel kapcsolatos döntéseiket maguk hozzák. A tulajdonost vagy tulajdonosokat megilleti a szuverén döntés joga. Maguk határozzák meg a vállalkozás küldetését, működésük céljait, operatív igényeiket. Természetesen a függetlenség sosem abszolút, hiszen a vállalkozások nem teljesen függetlenek más, szervezetektől vagy például a kormányszervezetektől, hatóságoktól. - A vállalkozás önálló szervezeti keretek között működik, jogszabályban meghatározott vállalkozási formáknak megfelelően. A vállalkozás saját jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat. - A vállalkozások gazdaságilag zárt egységet képeznek. Ez azt jelenti, hogy inputjaik (beszerzéseik), outputjaik (kibocsátásaik) és tevékenységük más vállalkozásoktól elkülönülnek.