Tradiciók és modernitás [antikvár]

ELŐSZÓSzomorú kötelességének tesz eleget az előszó szerzője, amikor a sorozat néhai főszerkesztőjére, az alábbi kötet tematikájául szolgáló nemzetközi konferencia szervezőjére, a Közép- és Kelet-Európai Akadémiai Kutatási Központ előző vezetőjére, Gyimesi Sándorra emlékezik. Lassan egy éve már, hogy váratlanul eltávozott közülünk, s még mindig olyan hihetetlennek tűnik, hogy nem látjuk többé. Tragikus halála mélyen megrázott mindnyájunkat, akik régen ismertük. Hiába figyelmeztetett bennünket többször is jellegzetes fanyar humorával a földi élet múlandóságára, fiatalos külseje láttán nem hittünk neki. Azt pedig végképp nem feltételeztük, hogy állítása igazságát a saját sorsával fogja nekünk bebizonyítani. Halála azonban arról Is meggyőzött minket, hogy a tevékeny ember maradandó nyomot hagy maga után: nincs olyan nap, hogy ne jutna eszünkbe, bármit teszünk, mindenhol az emlékével találkozunk.Gyimesi Sándor egyetemi tanár, a történettudomány kandidátusa megalakulása óta meghatározó szerepet játszott a Közép- és Kelet-Európai Akadémiai Kutatási Központ tevékenységében, amelyet 1985-től ő vezetett. Nevéhez fűződik a Gazdaság- és társadalomtörténeti füzetek elnevezésű sorozat elindítása, amelynek negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Az ő irányítása mellett adtuk ki a História Europae Medio-Orientalis c. idegen nyelvű sorozatunkat is, amelyből eddig három rész jelent meg. A kutatócsoport által szervezett kiskonfe-renciákon s a nyomukban készült, előbb említett tanulmánykötetekben formálódott ki az a felfogás, kutatói szemlélet, amelyet a Gazdaság- és társadalomtörténeti füzetek III. részéhez írott előszavában ő maga így fogalmazott meg: Egy kicsit is közelebbi vizsgálat azt is megmutatta, hogy a korábbi, egymással nem mindig egyeztetett vagy egyeztethető megállapításokhoz képest csak akkor tudunk többet mondani, ha szakítunk az eddigi gyakorlat területi egységeivel. Korábban ugyanis a térség régióit, alrégióit ország, illetve országcsoportok szerint alakították ki, az egységen belül homogénnek véve a viszonyokat. Ez egyfajta kényszerű megközelítés volt, az országos jellegű adatok és feldolgozások bázisán. Az ideális az lett volna, ha a politikai határoktól független, a vizsgálati szempont szerinti típusoknak megfelelő történeti tájakat jelölünk ki."A most megjelenő IV. füzet is a differenciáltabb történeti kép kialakításának szándékával készült. A benne található 16 tanulmány szerzői az 1994 novemberében megrendezett Etnikum és gazdaság c. konferencián mind arra a kérdésre keresték a választ, hogy egy meghatározott földrajzi térségben vagy régióban milyen demográfiai, gazdasági és kulturális magatartást tanúsított egy, etnikai, szociális szempontból sajátos helyzetben lévő társadalmi csoport.