Bővebb ismertető
Jegyzetünkben először a termékszerkezet-korszerűsítés alapvető kérdéseit tárgyaljuk. Ezeket az ismereteket a vállalati adottságokra és egyben a fizetőképes keresletre megfelelően illeszkedő gyártmánykultúrák fokozatos kialakításához, illetve a jövedelmező gyártás megalapozásához szánjuk adalékul. Ebből kiindulva fogalmazzuk meg azután az egyes gyártmánycsaládokra vonatkozó ésszerű termékstratégiát, amelynek legkézzelfoghatóbb eredménye szokott lenni a versenyképes uj termékek létrehozatala. Új gyártmányaink piaci részesedését kedvezően befolyásolhatjuk a termékéletgörbe aktuális szakaszához helyesen illeszkedő ár- és marketing", valamint a differenciált termékpolitikával. A termék életideje alatt fokozatosan körvonalazódnak a továbbfejlesztés célszerű irányai. A műszaki fejlesztési politika keretében juttatjuk érvényre vállalatunknál a termékcserélődés elvét, illetve az innovációs fejlődés törvényszerűségeit, mégpedig oly módon, hogy termékstratégiai célkitűzéseinket folyamatosan egyeztetjük tervidőszaki lehetőségeinkkel. Tervszerűen és kreatív módon megvalósított műszaki fejlesztés nélkül egyetlen termelő vállalat sem képes hosszú távon javítani, de még megtartani sem piaci pozícióit, s ezzel összefüggésben megnyugtató módon biztosítani jövőbeni fejlődését. A kutató-fejlesztő munka összetett jellege és esetenként jelentős forrásigénye magyarázza meg azt a tényt, hogy ez a tevékenység gyakran túlnő a vállalat keretein, s központi finanszírozást, illetve koordinálást is igényel. Nagy jelentőséget kell tehát tulajdonítanunk annak, hogy a nemzeti jövedelem tisztán innovációs célokra fordítható tekintélyes részét - hozzávetőlegesen 3-4%-át - milyen tervszerűséggel és hatékonysággal használjuk fel. Kétségtelen, hogy a szakszerűen megtervezett és kivitelezett, és persze helyes termékpolitikához kapcsolódó műszaki fejlesztés gyakran igen eredményes befektetésnek szokott bizonyulni, hiszen sikeres megvalósításával az illető termelő folyamat hatékonysága, akár ugrásszerűen is megnövekedhet.