Társadalmi Szemle 1987. december [antikvár]

BERECZ JÁNOS: Ideológiánk a változó világban Az a tény, hogy a Központi Bizottság hosszú évek után ismét önálló témaként tárgyalja az ideológiái munka helyzetét és feladatait, jelzi e munka jelentőségét. Egyszersmind kifejezi a megújítás elkerülhetetlenségét, a minőségi javulás szükségességét e területen is. Pártunk XIII. kongresszusának határozata arra biztatott bennünket, hogy átfogóan foglalkozzunk ezzel a témával. A kongresszus után a párttestületek valamennyi megyében és Budapesten értékelték saját területükön az ideológiai helyzetet. A tudományos műhelyekben is felgyorsult az ideológiai jellegű témák tanuhnányozása és erőteljesebbé váltak a kutatások a szocializmus fejlesztési stratégiáját megalapozó ideológiai kérdések elemzésére. Fontos támpontokat nyújtottak az előkészítő munkához az elmúlt évek elméleti tanácskozásai - mindenekelőtt a szegedi - és a Politikai Akadémián elhangzott előadások. Mindez azt mutatja, ha a párt kezdeményező szerepet tölt be, mozgósítja és összefogja mindazt a szellemi erőt, amely ma hazánkban a szocializmus jobbításán munkálkodik, akkor együttesen képesek lehetünk az előttünk álló elméleti-ideológiai feladatok megoldására. Az előkészítés vitái során egyaránt találkoztunk az ideológia szerepének lebecsülésével - szűkebb körben ideológiaellenességgel - és túlértékelő várakozással is. Elhangzott az is, hogy aki az ideológia fontosságát hangsúlyozza, az reformellenes vagy a reformfolyamat elé akar gátat emelni, akadályozza a korszerű gondolkodást. A valóságban éppen az ellenkezőjéről van szó. Arról, hogy az ideológia korszerűsítésének és korszerűsödésének hiánya akadályozhatja a társadahiü haladáshoz szükséges gondolati megújulást. Egyes vélemények szerint az ideológia egyszerűen a rossz értelemben vett „agit.-prop." beidegződés. Pedig nyilvánvaló, hogy nincs a világon olyan párt - bármilyen politikai színezetű, áramlatú legyen is -, amely nélkülözhetné eszméinek, elveinek terjesztését, a propagandát, a politikai meggyőző munkát, az agitációt befolyásának erősítésére. Pártunk tapasztalatai szerint az ideológiának aktív szerepe van a gazdasági és társadalmi építésben. Éppúgy válhat termelő és teremtő erővé, mint zavaró és fékező tényezővé. Alkotóvá akkor válik, ha olyan tettekre késztet, amelyek a kor megoldható és megoldandó feladataira irányulnak, s érdemben előrevisznek a fejlődés útján. De zavart is kelthet, ha dezorientál, ha zavaros, hibás értékrendet sugall, és ezzel téves döntésekre késztet. Emiatt azonban nem elvetni kell az ideológiát, hanem megújítani. Most olyan helyzetben vagyunk, amikor ideológiánk fejlesztése egész haladásunk gyorsításának is fontos feltétele. Túlzott várakozást fejeztek ki viszont azok az igények, amelyek ez alkalommal minden kérdéssel kapcsolatban végleges választ sürgetnek. Legfőbb vágyuk, hogy rajzoljunk fel egy átfogó, részletesen kidolgozott - az eddigi „pragmatizmus" helyett a klasszikusokhoz Az MSZMP Központi Bizottságának 1987. november 11-i ülésén elhangzott előadói beszéd szerkesztett változata