Szövetkezetpolitikai Tanfolyam 1972-73 [antikvár]

I. Az egységes szövetkezeti törvény A TÖRVÉNY KELETKEZÉSE „A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei; a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit." A Magyar Népköztársaság Alkotmánya jelöli meg így a szövetkezeteknek társadalmunkban elfoglalt helyét. Államunk alaptörvényében rögzített szemlélet szerint minden olyan jelenség, esemény, amely a magyar szövetkezeti mozgalom életében döntő jelentőségű, egész szocializmust építő társadalmunk számára alapvető fontosságú. Ilyen esemény volt az országgyűlés 1971. szeptemberi ülésszaka, mivel megszületett az egységes szövetkezeti törvény. Ennek elfogadása nem jelent valamiféle szakaszhatárt. A szocializmus építése során elért eredményeink, ezen belül szövetkezeti mozgalmunk sikerei érlelték meg azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tették annak a legmagasabb szintű jogszabálynak deklarálását, amely egyúttal jogi biztosítékát nyújtja szövetkezeteink további töretlen fejlődésének. A törvény elfogadásának előzményeit ismertetve először a szocialista szövetkezeti mozgalom hazai történetét kell vázlatosan áttekintenünk. A felszabadulást követően a földreform nyomán jöttek létre az első demokratikus szövetkezetek, a földmüvesszövetkezetek, erőteljes térhódításuk 1948-49-re tehető. A mezőgazdasági termelésben 1948 őszétől számíthatjuk a kollektivizálás kezdeti lépéseit. 1949 végére a termelőszövetkezeti csoportoknak 36 000 tagja volt, akik 316000 kat. hold összterületen dolgoztak. Az ipari szövetkezetek fejlődése is 1948 után kapott nagyobb lendületet. A kialakulóban levő szocialista szövetkezeti mozgalom életében jelentős esemény volt 1848-ban az MDP I. Országos Szövetkezeti Konferenciája. A konferencia a lenini szövetkezeti elvek tükrében megvizsgálta a magyar szövetkezeti mozgalom helyzetét és szerepét a szocializmus építésének akkori viszonyai között. Felhívta a figyelmet arra, hogy a demokratikus szövetkezetek alapvetően megfelelnek ugyan az új követelményeknek, hozzájárulnak a társadalmi és gazdasági átalakuláshoz, de nem mentesek a tőkés viszonyok között működő szövetkezetek bizonyos maradványaitól. Ugyanakkor feltárta a konferencia a mozgalomban meglevő szektás nézetek veszélyét is, amelyek