Szex, pénz, boldogság és halál [antikvár]

könyvtest deformált
A szex, pénz, boldogság és halál gondolata nemcsak Dosztojevszkij gyűlölködő hősét foglalkoztatja, aki elrontott élete egérlyukából írja feljegyzéseit, hanem korunk tevékeny, gazdag és sikeres cégvezetőit is, akikre Manfréd Kets de Vries e művében gyakorta hivatkozik. A szex, pénz, boldogság és halál kérdései évezredek óta minden embert érintenek, akár nehéz sorsú, akár szerencsés és jómódú, vagy elmélyült tudású, mint a könyv szerzője. Tudást kínál ez a kötet, nem csodaszert, olyan megfontolandó szempontokat, amelyekkel javíthatunk az életünk minőségén, ahogyan felfogjuk ügyeinket, önmagunkat és másokat. Ha megszívleljük tanácsait, jobbá tehetjük céljainkat és életünket. A szerző e művében sokrétű gyakorlati tapasztalataiból és pszichológiai ismereteiből származó tanácsait bibliai és irodalmi idézetekkel, aforizmákkal, sőt tréfás, de tanulságos adomákkal támasztja alá. Ezek szerint jobban járunk, ha döntéseink hosszabb távú és nem szándékolt következményeivel is törődünk, ami tetteink hevében sokszor elsikkad, ha azt is figyelembe vesszük, hogy milyen hatást gyakorolnak ránk és másokra. Azt sugallja, ne áldozzuk fel jelenünk örömeit jövőnk reális vagy irreális céljaiért, ugyanakkor a közeli sikerek csábítása se feledtesse velünk a lehetséges távoliakat. Főként ne essünk a pénz hajszolásának hideglelős csapdájába. Boldogabbak lehetünk, ha szerelmi kapcsolatunkat nem pusztán a szex vagy az uralkodás vágya jellemzi. És végezetül; elfogadhatjuk halálunkat, ha időben rendezzük dolgainkat. Külső és belső békénk valójában nem a mindennapos sikereken, hanem emberi méltóságunk megteremtésén és megőrzésén múlik. Helmich Dezső A szervezetirányítás és vezetéstudomány tanára lévén, jó időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy beismerjem, a tudományos kiadványokban megjelenő szervezetirányítási tanulmányok jelentős része túlírt, szövevényes, és gyakorta szörnyen unalmas. Még ennél is lehangolóbb, hogy a gyakorló vezetők véleménye sem ad okot a bizakodásra az efféle kutatások gyakorlati hasznosíthatóságát illetően. Az eredmények jó részét egyszerűen alkalmazhatatlannak találják. A tapasztalatból való tanulás, azaz az üzleti világban (vagy éppen általában a világban) valójában zajló folyamatok értelmezése - úgy tűnik - sok kutató számára nem elsődleges kérdés. Bár (elméletileg legalább) az elmélet és a gyakorlat között szoros kapcsolatnak kellene lennie, a gyakorlatban ez nem éppen így fest. Sok kutatás csupán a vezetéstudomány szobatudósainak takarmánya. Caj Gendan zen mester egyszer megjegyezte: "A túl tiszta vízben nem él meg a hal." Pontosan ez a helyzet egy sereg kutatással: a tiszta elmélet túlságosan gyakran megy el a valóságban előforduló, ágas-bogas üzleti kérdések mellett. Bárhogy igyekezzenek is a kutatók, és bármennyire igényeljék is a gyakorló vezetők a hasznosítható eredményeket, csak nem találnak egymásra. Számos kutatás nagyjából annyi hasznot hajt a vezető számára, mint a napi horoszkóp tanulmányozása. Sőt, még azt is mondhatnánk, hogy a horoszkóp hasznosabb, hiszen abban általában találunk egy csipetnyi gyakorlati tanácsot is.