Statisztika I. [antikvár]

1. BEVEZETES 1.1. A statisztika fogalma A bennünket körülvevő világ (= a természet, a társadalom és a gazdaság) megismeréséhez' igen sokféle adat (= információ) összegyűjtésére, rendszerezésére, feldolgozására, elemzésére van szükségünk. Ezeket a feladatokat végzi el a statisztika. Ebből a szempontból nézve, a statisztika gyakorlati tevékenység. Ahhoz, hogy az összegyűjtött adatokból valóban használható eredményeket kapjunk és azokból helyes következtetéseket vonjunk le, elméletileg is meg kell alapozni munkánkat. Az alkalmazott módszereket és az eljárási szabályokat az elméleti statisztika foglalja össze. A statisztika ebből a szempontból nézve tudomány. Végül a statisztika kifejezés magát az összegyűjtött és a rendezett adathalmazt is jelenti. 1.2. Alapfogalmak 1.2.1. Sokaság Sokaságnak nevezzük azoknak az egyedeknek az összességét (= halmazát), melyekre az adatgyűjtés irányul. Sokaságot alkomak például e^ főiskola hallgatói (vizsgálhatjuk tanulmányi eredményeiket, a kapott ösztöndíj, vag}' a fizetett tandíj szerinti megoszlásukat stb., ennek a sokaságnak egy egyede = eleme = tagja = egy hallgató); hazánk állampolgárai (vizsgálhatjuk életkor, lakóhely, iskolai végzettség, anyanyelv, vallások szerinti megoszlásukat stb., ennek a sokaságnak egy eleme = egy állampolgár); a Gardénia Csipkefúggönyg^ár termékei (vizsgálhatjuk értékesítési piac, értékesítési ár, előállítási költség, munkaóra-ráfordítás szerinti megoszlásukat stb., ennek a sokaságnak egy eleme = egy négyzetméter vagy egy folyóméter függöny) stb. A sokaságokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. így ismerünk • álló és mozgó, • diszkrét és folytonos. ' A világ megismerése elengedheteden egyrészt annak érdekében, hogy környezetünkhöz alkalmazkodni tudjunk, másreszt azért, hogy azt - ha szükséges és lehetséges - átalakídiassuk.