Soros Alapítvány Évkönyv 1998 [antikvár]

12 Közoktatás-fejlesztési program Közoktatás-fejlesztési program A Soros Alapítvány 20 millió dolláros költségvetésű Közoktatás-fejlesztési programja négy éwel ezelöll indult. Az eredmények igazolták, hogy ez a program minden célkitűzésében helyes volt, alapvető változásokai indított el a magyar közoktatásban. A program mozgósító hatása pedagógusok ezreit és fiatalok tízezreit érte el. A program végrehajtása során újabb kezdeményezések születtek, így az iskolai könyvtár program, amely az iskolák könyvtárait kapcsolta be a világhálózatba, a vizuális nevelés szemléletváltó programja, a kistérségi pedagógiai együttműködések programja és az önkormányzatokat, a települések civil társadalmát és az iskolát összekapcsoló „egy falu - egy iskola" program. A kezdeményezések hatalmas mozgósító erejét bizonyítja, hogy a művelődési kormányzat a programok jelentős részét sajátjaként átmásolta a maga elképzeléseibe, és többnek, így például az iskolák hálózatba kapcsolásának Sulínet programját országossá tette, és ehhez a Soros Alapítvány ráfordításainál nagyságrenddel nagyobb összegeket biztosított. A Közoktatás-fejlesztési program viszonylagos önállósággal rendelkező, ám egymáshoz sok szállal kapcsolódó és egymást kiegészítő programokból állt, melyek önálló fejlesztési célokat követtek (pl. kisgyermekkori fejlesztés, társadalomismeret tanítása). Emellett több programot is átfogó fejlesztési célok támogatására is sor került (pl. tankönyvek kiadásának vagy szakmai szervezeteknek a támogatása). Az egyes programok vagy a magyar közoktatási rendszerben már meglévő kezdeményezések támogatását és új elemekkel való kiegészítését célozták (pl. demokráciára nevelés), vagy teljesen új célokat tűztek ki (pl. oktatás és nyilvánosság program). A Közoktatás-fejlesztési program támogatási stratégiájának alapelvei a következők voltak: - új (pl. számítástechnikai) eszközök terjesztését csak addig támogatta, míg azok meghatározó számban meg nem jelentek az iskolában, - nem vállalta egy-egy intézmény folyamatos, napi működésének finanszírozását (kivételt csak olyan intézmények képeztek, amelyek az Alapítvány céljainak megfelelően széles körben vállalták módszereik teijesztését), - általában nem nyújtott támogatást építési, felújítási és karbantartási munkák elvégzéséhez, - nem támogatta a kutatásokat és olyan munkákat, amelyeknek a közoktatásban való közvetlen megjelenése nem volt viszonylag rövid időn belül érzékelhető, - kiemelten támogatta a hátrányos helyzetű csoportok iskoláztatását, ezen belül is kiemelt terület volt a hátrányos helyzetű kisebbségek oktatása, - az elitnevelési kísérleteket csak abban az esetben támogatta, ha ezek erőfeszítéseket tettek az esélyegyenlőség javítására, - kiemelten támogatta a pedagógusok munkáját segítő szervezeteket és kezdeményezéseket. A program egészét irányító szakkuratórium döntött a programstratégiáról, költségvetésről, az egyes kuratóriumok általjavasolt támogatások odaítéléséről és a programokba nem illeszthető pályázatokról. Az egyes programok saját irányító testülettel, kuratóriummal rendelkeztek, amelyek meghatározták az adott program stratégiáját, és a szakkuratóriumnakjavaslatot tettek a pályázati kiírásokra, illetve a beérkezett pályázatok támogatására.