Politikai gazdaságtan [antikvár]

A marxizmus az elmélet és gyakorlat egységén alapuló aktiv világ- és társadalomszemlélet, sajátos társadalomtudományi komplexum, amely magában foglalja a marxista filozófiát, politikai gazdaságtant és a tudományos szocializmust. Kialakulása a társadalmi fejlődés szükségszerű következménye. Megalkotói - Marx és Engels - a kapitalizmusnak már kifejlett szakaszában éltek, abban a korszakban, amikor világossá vált a társadalom osztályszerkezete és a két alapvető osztály - a tőkések és a proletariátus - érdekellentéte. A munkásosztály harci megmozdulásai azt is megmutatták, hogy ez a kizsákmányolt osztály nem magatehetetlen embertömeg, hanem képes változtatni sorsán. A lyoni takácsok felkelései, az angol munkásszervezetek fellépései, a chartisták akciói, a sziléziai takácsok megmozdulásai már jelezték, hogy uj, forradalmi erő jelent meg a történelem szinpadán. Ez volt a marxizmus kialakulásának társadalmi feltétele. A munkásság harci megmozdulásaiból és a tőkés termelés fejlődéséből adódó tapasztalatokat elméletileg általánositani kellett. Az elméleti általánositás mély tudományos belátást igényelt. Megkövetelte mindannak tanulmányozását, amit az emberi tudás idők folyamán felhalmozott. Marx és Engels az addigi tudományos eredményekre és közvetlenül A XIX. század fontos természet- és társadalomtudományi felfedezéseire támaszkodtak. Az emberi gondolkodás eddigi történetének minden pozitiv eredményét felhasználva kritikusan elemezték ezt a nagy örökséget. "Marx lángelméje - irta Lenin - éppen abban nyilatkozott meg, hogy azokra a kérdésekre adott választ, melyeket az emberiség haladó elméi már felvettek. Marx tanitása a filozófia, a politikai gazdaságtan és a szocializmus legnagyobb képviselői tanitásának egyenes és közvetlen folytatásaként jött létre".