Pénzügytan II. [antikvár]

(fííii: Előszó A Hneáris, kétciklusú képzési rendszerre való áttérés során a közgazdasági képzési területen több ismeretkör oktatásának tartalma, terjedelme átgondolásra és részben egyse^sitesre került. A pénzügytan területén a Széchenyi István Egyetemen - követve az országos irányelveket - négy ismeretkört külöm'tettünk el, a pénz- és bankrendszer, a pénzügyi piacok, az aUami pénzügyek valamint a vállalati pénzügyek területét. Ez az elkülönítés lehetővé teszi, hogy a kulonbozo képzési területek iUetve szakok sajátos igényeihez igazodva illesszük be a tantervbe a szukseges ismereteket. A felsorolt ismeretkörökben kidolgozmnk egy-egy alapismeretet tartalmazó tananyagot, amely az egyetemi alapképzésnek megfelelő (vagyis alapozó) ismereteket tartalmaznak. Az egyes modulok önállóan is oktathatók. A jegyzetek alkalmasak arra is, hogy a nem-közgazdasági képzésben felhasználásra kerüljenek (így például a nemzetközi tanulmányok, a műszaki menedzser vagy az egészségügyi szervező szakokon). A pénzügytan jegyzetek (egyenlőre) utolsó darabját tartja kezében az olvasó. A pénzügytan egyik elkülönült területe az állami/közösségi pénzügyekkel foglalkozik. A magyar szakirodalom az utóbbi években gyakran nevezi ezt a tudományterületet közösségi pénzügynek. A közösségi pénzügyek tárgya a közösségi intézményrendszer gazdálkodása. Azt vizsgálja, hogy az egyes közintézmények milyen feladatokat lámák el, azok milyen módon finanszírozhatók, milyen bevételekkel kell rendelkezniük, milyen döntési mechanizmusok működnek a közösségi szektorban, milyen hatással járnak a közösségi döntések az egyénekre illetve csoportokra stb. A közösségi pénzügyek teljes tárgyalása meghaladja azokat az igényeket, amelyek az üzleti képzésben elengedhetetlenek. Ezért tananyagunk nem tér ki a közösségi szektor pénzügyeinek minden elemére, hanem csak az államháztartásra, és ezen belül is azokkal az összefüggésekkel foglalkozunk hangsúlyosan, amelyek csaknem minden gazdálkodó szervezetet érintenek. A tartalom kialakítása során azt tartottuk szem előtt, hogy az alapképzésben végző hallgatók ismerjék az állami pénzügyek minden olyan fontos területét, amely a piaci szereplők életét befolyásolják. A leendő közgazdászoknak mindenképpen szükségük van arra, hogy ismereteket szerezzenek az állam gazdasági szerepéről, az államnak a jövedelem- és pénzáramlásban betöltött szerepéről. Az állami költségvetés minden állampolgár és minden gazdálkodó szervezet pénzügyeit befolyásolja. A helyi önkormányzatok befolyásolják a gazdálkodó szervezetek döntéseit. A társadalombiztosítási kötelezettségek ismerete minden állampolgárnak fontos, de különösen az a gazdasági szakemberek számára. Ebben a tananyagban kaptak helyet az adózással kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak is. Tananyagunkkal kettős célt szeretnénk elérni: egyrészt megismertetni azokat az elméleti ösz-szefüggéseket, amelyek alapján az állami pénzügyek egy-egy területe működik, másrészt betekintést szeretnénk nyújtani az állami pénzügyek hazai működésébe. így a jegyzetben találhatnak teljesen elméleti jeUegű fejezeteket, és olyan részeket is, amelyek a magyar áUamháztartás működését mutatják be. Meggyőződésünk szerint egy közgazdásznak — akármilyen szakterületen is fog működni — ismernie kell az állami pénzügyek alapelveit, hiszen munkája során naponta találkozik annak következményeivel: Az adóbevallás elkészítésekor az adózásra vonatkozó törvényeket kell ismernie; egy üzleti terv elkészítésekor számolnia kell az állami kötelezettségekkel; a váUalati pénzgazdálkodás megtervezésekor ismernie keU a pénzügyi piacot, amelynek meghatározó szereplője az áUamkincstár; munkabér elszámolás esetén számolnia kell a társadalombiztosítási kötelezettségekkel; az állami szolgáltatások igénybevételekor tisztában keU lennie azzal hogv ineven leves nincsen. ^^ Tankönyvünk nem szokványos abban az értelemben, hogy keverednek benne az elméleti és a gyakoriaü ismeretek. Azt gondoltuk, hogy a minimális eknéleti ismeret nélkül nem lehet megérteni a tényleges folyamatokat, viszont a valóság ismerete nélkül nem mdunk olyan szakembereket képezni, akik az alapszak befejezése után azonnal el tudnak látni önállóan gazdálkodási feladatokat. A tananyag lehetővé teszi, hogy a későbbi magasabb szintű képzésekben (mesterképzés,