Bővebb ismertető
Kedves Olvasó!
Talán kevéssé ismert, hogy a pénz szavunk szláv eredetű (lásd szlovén penez), és ugyanarról a tőről fakad, mint a pfennig vagy a penny. Ezek a nevek mind-mind végső soron a latin pannus = szövetdarabka szóra vezethetők vissza, tudniillik nagyon régen ruhaneműk is szolgáltak csereérték gyanánt. Áruk, szolgáltatások cseréje során egyébként az emberi történelem már annyi mindent használt fizetőeszközként: adott helyen és időben konvertibilis volt a kengurufog, a nyílhegy, a kagyló vagy éppen a borostyánkő.
A közkeletű vélekedésekkel ellentétben a pénzt nem a föníciaiak találták fel, hanem egy lűdiai király, bizonyos Gűgész, aki 2700 évvel ezelőtt uralkodott. Ő veretett először pénzérmét, ami igencsak megtetszett a föníciaiaknak, akik a tengeri kereskedelemben elterjesztették a mediterrán partvidéken.
A fémből készült érniék aztán az idők változásaival átalakultak, s papírpénz lett belőlük, ropogós bankó. Majd a 20. század végére a pénz a technikai fejlődésnek köszönhetően 0 és 1 jelek sorozatává vált egy bankkártya egyik eldugott sarkában, vagy még inkább egy elektromágneses impulzus lett valahol a virtuális térben. Ha száz évvel ezelőtt valamelyik akkori bankvezetőnek azt mondta volna valaki, hogy a pénz majd egy színes műanyag lapka mágneses csíkján lesz, ráadásul ezt az egész világon elfogadják majd, nem hitt volna neki.
A fenti gondolatmenet is jól példázza, hogy a pénz egy sajátos energia, s tulajdonképpen mindegy is, hogy milyen formában jelenik meg: kengurufog, szövetdarab, aranyérme, fémjeles papír vagy éppen digitális jel alakjában, de szükség van rá. És szükség van arra is, aki ezt az energiát karban tartja, tárolja, vagy ha éppen hiány van belőle, akkor kölcsönad. Ő a bankár.
A 21. század elején mindenki számára egyre fontosabb, hogy ő maga is értsen a pénz ügyeihez. Ismerje mozgásainak törvényeit, tisztában legyen a hozzá kapcsolódó fogalmakkal, és nem utolsó sorban gyarapításának módszereivel. Ebben az értelemben a pénzügytan oktatása valóban elengedhetetlen, hiszen ez irányú tudás nélkül a mai ember nehezen igazodik el a banki műveletek, biztosítási formák között. Az, aki beható ismeretekkel rendelkezik, alaposabban tájékozódik a hitelezés sokszor szövevényes világában, tehát kedvező feltételek mellet jut kölcsönliöz. Az ilyen ember megtakarított pénzét is nagyobb haszonnal tudja forgatni, mert egy számára testre szabott befektetési csomagot vásárol. így öntudatos választópolgárként is könnyebben megérti tágabb környezetének történéseit, a makrogazdaság váhozásait, tendenciáit.
13