Magyarország az európai regionális együttműködésben [antikvár]

Részlet: "Az európai regionális politika és Magyarország Bevezetés helyett A regionális politika az utóbbi időben Magyarországon érezhető módon az érdeklődés homlokterébe került. Nem volt ez így néhány évvel ezelőtt. Ahogy Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz már belátható időtávon belülre kerül, a nyugat-európai piacgazdaságok regionális folyamatai és a közös regionális politika működése felkeltették a hazai szakemberek érdeklődését. Nyilvánvalóvá vált az Európai Unió regionális politikájának komoly súlya, amit az is jelez, hogy a közös költségvetés közel 40%-át ma már a regionális differenciálódás mérséklésére, kohéziós és struktúrapolitikai célokra fordítják. Érzékelhető, hogy a csatlakozás után steril ágazati politikai feladatok finanszírozására - az agrárgazdaságon kívül — korlátozott támogatásra számíthatunk európai forrásokból. A támogatások döntő mértékben regionális feladatokra irányulnak majd. A magyar régiók jelentős erőforrásokhoz juthatnak, ha a területfejlesztés intézményei, közösségi és magánszereplői képesek lesznek az Európai Unió regionális politikájának elvei és eljárási mechanizmusai alapján működni. A területfejlesztés, a tudatos térszervezés céljai, intézményei és eszközei az egész ország teljesítőképességének javítását, az egyes régiók versenyképességének erősítését szolgálják. Magyarországon a regionális különbségek mértéke, az eltérő adottságok okai többnyire hasonlóak Nyugat-Európa országaihoz. A legfejlettebb és a legfejletlenebb régiók közti teljesítménykülönbség nem nagyobb, mint Belgiumban, Franciaországban vagy Olaszországban. Az általános vonásokon kívül azonban meghatározó jelentőségű eltérések is tapasztalhatók. Egyrészt Nyugat-Európában az elmúlt két évtizedben a régiók között a jövedelemtermelésben a különbségek fokozatosan csökkentek, Magyarországon viszont növekedtek. Másrészt a gazdasági növekedés meghatározó erőforrásainak (az üzleti és pénzügyi szolgáltatásoknak, a K+F szervezeteknek) a területi koncentrációja a fejlett piacgazdaságokban mérséklődött, Magyarországon viszont a főváros évszázados domináns részesedése nem változott, sőt számos tevékenységben erősödött. Mindebből egyértelműen az is következik, hogy Magyarországon a regionális politikának nem csupán az elmaradottság hagyományos jellemzőinek (infrastrukturális ellátottság, lakossági jövedelmek stb.) a javítására kell koncentrálnia, hanem a fővároson kívül az ország számtalan pontján a növekedés feltételeinek megteremtéséhez kell jelentős eszközökkel hozzájárulnia."