Magyarország, 2007 [antikvár]

Az ezredforduló körüli és utáni években a hazai gazdaság fejlődése egyre több ponton összhangba került a gazdaságilag fejlett világ, mindenekelőtt az Európai Unió konjunkturális folyamataival. A gazdasági növekedés gyorsult, üteme meghaladta a nyugat-európai országokét. Az átlagosnál gyorsabb növekedés fokozatosan csökkentette azt a hátrányt, amely a kilencvenes évek elején minden korábbinál nagyobbra nőtt. A jelentős külföldi tőke beáramlás mind nagyobb szerepet játszott a gazdaság korszerűsítésében, exportképességének fokozásában. Gyorsult a társadalmi-gazdasági szerkezet átalakulása, ami - többek között - a szolgáltatások, mindenekelőtt az üzleti szolgáltatások arányának növekedését jelentette mind a termelésben, mind a foglalkoztatásban. Az árutermelő ágazatok között elsősorban a feldolgozóipar szerepe fokozódott. Az unióhoz való csatlakozással az integráció és a harmonizáció tovább erősödött.Az ezredfordulót követően a gazdaság viszonylag gyorsan és egyenletesen, évente 4% körüli mértékben bővült. A felhasználás oldaláról azonban a 2000-es évek elején mind a fogyasztás, mind a felhalmozás egy-két évben ugrásszerűen, igen nagy mértékben nőtt, a belföldi felhasználás egyre nagyobb mértékben haladta meg a termelést, a gazdasági teljesítmény adta lehetőségeket. A növekvő külgazdasági és költségvetési hiány egyre inkább akadályozta a társadalmi-gazdasági fejlődést, és a fejlett gazdaságok konjunktúrájával kialakuló összhang megbomlott. A külső források igénybevétele jelentősen növelte a külföldi adósságállományt és annak a hazai teljesítményhez viszonyított arányát.