Bővebb ismertető
MAGYAR TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK iX.
5—40.
DEBRECEN 1976
Varga Zoltán:
A REFORMKORI DEBRECEN KONZERVATIVIZMUSÁNAK GYÖKEREI
A reformkori Debrecen történetének a közelmúltban megjelent, részletekbe hatoló, sokoldalú elemzése a város szellemi és politikai vezetőiről szólva több helyütt is említi ezek konzervatív és aulikus szemléletét.^ Ennek az ábrázolásnak a hitelességét annál kevésbé kívánom vitatni, mivel a kérdéssel foglalkozó dolgozataimban a lényeget illetően magam is hasonló megállapításokat tettem.^ E pályám kezdetén — illetőleg első felében — írt tanulmányaim minden megállapításával a megjelenésük óta eltelt több évtized munkája és élettapasztalata birtokában — ma már nem érthetek fenntartás nélkül egyet. Egyes adataik azonban mint eredeti forrásokból nyert ténymegállapítások nem évülhettek el. Most amikor — néhány gondolat felvetésével e problémakörhöz visszatérek nem ilyen — egyes régebbi megállapításaim helyességét, vagy tarthatatlanságát mérlegelő — számvetésre törekszem. Még kevésbé e konzervatív és aulikus megnyilatkozások igazolására, hanem azok gyökereit kutatva a jelenségek kialakulásának okaira óhajtok fényt deríteni.
Mindenekelőtt a reformkori Debrecennek és vezetőinek a magyarországi református egyházi életben elfoglalt helyzetére és az ebből származó következményekre utalnék. Debrecen a tárgyalt korban nemcsak legnagyobb lélekszámú református lakosságú városa volt az országnak, hanem a legnagyobb kiterjedésű és létszámú — az egykori nyelvhasználatban superintendentiának nevezett — egyházkerületének központja is. Iskolája — a Kollégium — a legnagyobb — az egyházkerület határain messze túlhaladó — hatósugarú hazai
' Komoróczy György: A reformkori Debrecen, Debrecen, 1974. 355 1. Vö. Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése, A Hajdú-Bihar megyei levéltár Évkönyve I. 1974. (Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1974. 196. I.) - Elsősorban a következő dolgozataimra utalok: Kálvinista konzervativizmus. Protestáns Szemle.
1933. 218—224. 1. Szoboszlai Pap István élete és munkássága, különös tekintettel egyházpolitikai tevékenységére. Theologiai Szemle X. évf. (Kny, Theologiai Tanulmányok 48. sz.)Debrecen,
1934.; Debreceni lelkipásztorok, mint híveik politikai és társadalmi vezetői 1790—1848, Pallas Debrecina. A Debreceni Ref. Kollégium Tanárképző Intézetének Dolgozatai 13. sz. Debrecen 1936. (Különnyomatban is.); Református lelkipásztorok és professzorok hatása a magyarság államszemléletére a reformkorban. Uo. 25. sz. Értekezések az 1942. évről.