Bővebb ismertető
Bevezetés
Bevezetés
A közgazdaságtan a koronként változó társadalmi-gazdasági kérdésekre ad választ. A fejlődés folyamán változott a közgazdaságtan tárgya, az alapvető kérdések megfogalmazásának módja és módszere.
Bevezetőnkben nagyon röviden áttekintjük a mikroökonómia fejlődésének főbb állomásait.
A közgazdaságtan atyjának tekintett Adam Smith (1723-1790) korában a közgazdaságtan (politikai gazdaságtan) az általános társadalomtudomány egy része a filozófiával pszichológiával, joggal, etikával és a politikával együtt. Smith a korabeli -az ipari forradalom időszakában lévő - gazdaságok égető kérdéseit vetette fel, amelyek a gazdasági növekedéshez kapcsolódtak. Erre utal fő müvének címe: A nemzetek gazdagsága (1776) is. A gazdagság forrásának alapvetően a munkát tartotta, amelynek értékteremtő képessége a munkamegosztás révén fokozható. A gazdasági növekedés korlátját sokkal inkább a piac kiterjedtségében látja, mint az erőforrások szűkösségében. Megállapítása szerint ugyanis egészen kicsi piacon senki nem érez ösztönzést arra, hogy egy-egy munkafajtára szakosodjon. Ezért a piac szabad működésének szükségességét hangsúlyozza. A gazdasági növekedés legfőbb akadálya a feimálló intézményrendszer, a feudális kötöttség, az államhatalom, és a protekcionizmus. Gazdasági nézeteinek ideológiai alapja az individualizmus és a laissez fairé, aminek gazdasági jelentése a piac szabad működésének a kívánalma, az állami beavatkozás és a kollektivizmus elvetése. Smith szerint a piac működésének alapeleme az emberi önzés, az önérdek követése. A piaci szereplők önérdeküktől vezérelve olyan döntéseket hoznak, amelyek sokkal inkább előre viszik a társadalom fejlődését, az egyének jólétének növekedését, mint bármely más, a közérdek köntösébe bújtatott döntés. Bár az emberi cselekedeteket az önérdek vezérli, mégis "a fáradtság és nyüzsgés" végeredményben a közösség tagjainak sorsátjavítja (láthatatlan kéz). "Minden termelés egyedüli célja a fogyasztás". Választ keres a termékárak és a termelési tényezőárak alakulására. Az árak meghatározójának alapvetően a munkát tekinti, de műveiben megjelenik a szűkösség, mint áralakító tényező is. Smith a szabadversenyes piac olyan tökéletes leírását adja, amelyre több mint kétszáz évvel később is hivatkoznak a közgazdászok.
A gazdasági növekedés kérdéseinek megfejtése az érték és jövedelemelosztás kérdéseire irányította Ricardo (1772-1823), Malthus (1766-1834) és Marx (1818-1882) figyelmét is. Ricardo szerint a közgazdaságtan célja az objektív jövedelemviszonyok meghatározása. Vizsgálataikat a kínálati oldalra helyezték, az árak meghatározásában a ráfordítások - elsősorban a munka - szerepét hangsúlyozták. A klasszikus közgazdászok értékelméletét ezért munkaérték-elméletnek nevezzük.
A mai értelemben vett mikroökonómia megteremtőinek a neoklasszikus közgazdászokat tekintjük. A marginális forradalom képviselői Carl Menger (1840-1921), Stanly Jevons (1835-1882) és Walras (1834-1973) abban jelölték meg a közgazdaságtudomány fő kérdését, miként lehet a szűkösen rendelkezésre álló eszközöket a leghatékonyabb módon elosztani az alternatív célok között. Ezzel a nagy társadalmi kérdésekről a hangsúly egyre inkább az egyes gazdasági szereplők